A képviselők döntenek az új Btk.-ról

Hétfőn dönt a parlament az új büntető törvénykönyv (Btk.) elfogadásáról, az új kódex 2013. július 1-jén válthatja fel a több mint harminc éve hatályos és azóta csaknem százszor módosított jelenlegit. Megkezdődhet a jegybanktörvény módosításának vitája is.

Létrehozva: 2012. június 25., 08:26	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége
	"Az utolsó komoly akadály is elhárult a tárgyalások megkezdése elől"
	Júliustól bármikor megkezdődhetnek az IMF-tárgyalások

A napirend előtti felszólalások és az interpellációs időszak után az Országgyűlés az államfő észrevételeinek figyelembevételével fogadhatja el újra a járások kialakításáról, valamint a több száz, mára feleslegessé vált jogszabály deregulációjáról szóló törvényeket, miután ezeket a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte.
    
Áder János ismét - a másfél hónappal ezelőtti beiktatása óta negyedik, illetve ötödik alkalommal is - formai hibákat talált a jogszabályokban, illetve házszabálysértőnek ítélte azok elfogadását.
   
Hétfőn lesz a zárószavazás az új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb büntetőkódexről. A javaslat a kormány által korábban kezdeményezettnél szélesebbre szabja a jogos védelem lehetőségét, így a lakásba vagy a kertbe éjjel, fegyveresen vagy csoportosan történő behatolás elhárításakor nemcsak akkor jár majd büntetlenség, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye.
    
Újdonság, hogy az emberölést, a halált vagy életveszélyt okozó testi sértést, a rablást, illetve a kifosztást elkövetőket már a tizenkettedik évük betöltésétől kezdődően büntethetik. További szigorítás, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésnél az eddigi húsz helyett legkorábban huszonöt év elteltével nyílhat lehetőség feltételes szabadlábra helyezésre. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint ez kellő visszatartó erőt jelent akkor is, ha az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi bíróság megsemmisíti a ténylegesen életfogytig tartó büntetéskiszabás lehetőségét.
    
Várhatóan napirendre veszi a Ház a jegybanktörvény módosítását. Ennek elfogadása a feltétele annak, hogy a kormány hiteltárgyalásokat kezdhessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval.
   
 Nem ez az első jegybanktörvény-módosítás a parlament előtt, a kormány az általa kezdeményezett előző változatot azonban a múlt héten visszavonta, és helyette újat nyújtott be. Eszerint változnak a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályok; a tanácsnak nem megküldenie a napirendjét a kormánynak, a kabinet képviselője pedig nem vehet részt a testület ülésein.
    
Az Országgyűlésnek csütörtökön beterjesztett indítványról a Magyar Nemzeti Bank azt közölte: a kormány elfogadta a nemzetközi intézmények minden olyan javaslatát, amelyek törvénybe iktatását a hiteltárgyalások megkezdésének feltételéül szabták.
    
A kabinet célja, hogy már július 2-án szavazzanak az előterjesztésről, ezért a házszabálytól eltérést kezdeményezett. Ehhez négyötödös többség kell, amelynek megléte esetén a képviselők hétfőn összevont általános és a részletes vitát folytathatnak le úgy, hogy a frakciók egyenként harminc percben fejthetik ki álláspontjukat. Ha az ellenzék ezt nem szavazza meg, a részletes vitát - sürgős tárgyalással - kedd este tarthatják. A napirendi tájékoztató szerint azonban az MSZP és az LMP is támogatja a házszabálytól eltérést.
    
Ugyancsak hétfőn szavaznak az időszaki kiállításokra kölcsönzött kulturális javak különleges védelmét szolgáló előterjesztésről és a vízi közlekedésről szóló törvény megváltoztatásáról.
    
Dönt a Ház azokról a kormánypárti módosító indítványokról is, amelyek az MSZP, illetve a pártok költségvetéséből fizettetnék ki a strasbourgi vöröscsillag-perben a magyar államra kirótt 6400 euró kártérítést és perköltséget. A kártérítés Fratanolo Jánost, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökét illeti meg, akit vöröscsillag-viselésért részesítettek megrovásban, a strasbourgi bíróság azonban jogsértőnek találta az ítéletet.    
    
Szintén határoznak arról az MSZP-s módosító javaslatról, amely rögzítené, hogy a nyugdíjakat forintban kell folyósítani. Beterjesztését a szocialisták azzal indokolták, hogy sajtóhírek szerint a kormány a nyugellátások egy részét Erzsébet-utalványban akarja kifizetni. A kabinet cáfolta, hogy ilyen szándéka lenne, és támogatja az MSZP módosító javaslatának elfogadását.
    
Az ülésnap agrártárgyú részletes vitákkal zárul.