A vád terhe

A rendszerváltás első pillanatától cipeli az antiszemitizmus, az idegenellenesség, az irredentizmus stb. hamis vádját a magyarországi jobboldal, s ha kormányra kerül, cipeli az ország is. A nemzetközi sajtóban olvasható rosszindulatú vélemények, az ott előszeretettel megszólaltatott magyar értelmiségiek segélykiáltásai, a hatalomból kisöpört balliberálisok és médiájuk támadáshurrikánja nem sok újdonságot hordoznak a kilencvenes évek elejéhez képest. Nincs új a nap alatt. Csak akkor Csurka volt az ürügy, Antall a célpont.

Létrehozva: 2012. július 5., 09:29 \| Utoljára frissítve: 2012. július 9., 14:03	nyomtat	küld

Az a levél, amit washingtoni képviselők egy csoportja a miniszterelnöknek írt, s amely azt sugallta, hogy nálunk az antiszemitizmus kirívóan súlyos gond, ami ellen a kormánynak ideje határozottabban és egyértelműbben fellépnie, finoman szólva méltánytalan. Ha a fontosságuk alapján fel kellene sorolni a magyar emberek életét, jövőjét befolyásoló problémákat, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet nem lenne az első tucatban. És nincs itt államilag ösztönzött Horthy-kultusz sem, csupán az igény vált határozottabbá, hogy meghaladjuk a kommunista korszak történelemkönyveinek egyoldalú, torz ábrázolását („Horthy-fasizmus”).

Orbán Viktor válaszlevelében a képviselőkön keresztül kérte, hogy Amerika lépjen fel az ottani szerverről működő gyűlöletportál ellen, ami a kétségkívül létező magyarországi antiszemitizmus, idegengyűlölet szócsöve, vezető orgánuma. Erre lehet azt mondani, hogy a probléma összetettebb, s ha a portált megszüntetik, lesz helyette másik, Amerika pedig a korlátok nélküli szólásszabadság hazája. Rendben. De ha segíteni nem tudnak, mire a számonkérés?

A teljes publicisztikát a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.

(Szerető Szabolcs - Magyar Nemzet, 2012. július 5.)