"A kulturális intézetek a magyarság kisugárzásai"

A külföldi magyar kulturális intézetek nem kizárólag kultúrát közvetítenek, azok a "magyarság kisugárzásai", ezért fontos lenne az intézményrendszer megerősítése - mondta Navracsics  Tibor miniszterelnök-helyettes a Balassi Intézetben, ahol csütörtök este kiállítás nyílt a magyar kulturális diplomácia történetéről.

Létrehozva: 2012. július 6., 09:45 | Utoljára frissítve: 2012. július 6., 11:41	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Navracsics: Mi a jövő kérdéseivel foglalkozunk+videó
	Navracsics: Szeretnénk ezt a félelmet eloszlatni
	"Magyarország stabil demokrácia"

A Kulturális hídfőállások - A magyar kulturális diplomácia története című tárlat a külföldi magyar intézetekről szóló 1927. évi XIII. törvénycikk életbelépésétől mutat rá a magyar kultúrdiplomácia jelentősebb eseményeire.
   
A tárlatot megnyitó Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a magyar diplomácia már azelőtt kihasználta az ország kulturális, tudományos presztízsét, mielőtt erre a politikatudomány megalkotta a tudományos szakkifejezést.
   
A politikus hangsúlyozta, hogy a "soft power" és a "public diplomacy" politikai terminusok abból a felismerésből születtek az 1980-es évek végén, hogy a hatalom nemcsak a katonai, gazdasági erőből, hanem az adott ország attraktivitásából is származhat. Mielőtt Joseph Nye ezeket a fogalmakat megalkotta volna, Magyarországon ezt már művelték a 19. század közepétől kiépülő magyar intézetek révén - jegyezte meg a tárcavezető, hozzátéve, ezen intézmények először szigetszerűen működtek, majd hálózattá fejlődtek.
   
A miniszter rámutatott arra, hogy az 1927-es törvénycikk így nem alkotott, hanem csupán elismert egy már létező struktúrát, ugyanakkor lendületet adott új intézetek létrehozásához.
   
Navracsics Tibor kiemelte, hogy Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter felismerésére és bátorítására fedezte fel az ország a szellemi életben rejlő "erőforrást", a kultúrából, a nyelvből, a tudományból és a közösségi létből fakadó erőt, amelynek jelentősége különösen fontos volt a trianoni trauma után.
   
"Úgy gondolta, hogy nem fegyverkezéssel, erővel, fenyegetéssel fogja bebizonyítani, hogy talpra tud állni a nemzet, hanem kultúrával, tudománnyal" - fogalmazott a politikus, majd méltatta a két világháború közti pezsgő szellemi életet.
   
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Balassi Intézet közös szervezésében megvalósult tárlaton mintegy 80 fénykép látható. A kiállítás megnyitójával zárult a Balassi Intézet nyílt szakmai napja.