"A magyar dinnyénél nincs jobb Európában"

Olyan megállapodásra törekedtünk, amely biztosítja, hogy a szezon kezdetétől végéig ugyanolyan áron tudják a dinnyét értékesíteni a termelők – hangsúlyozta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a dinnyetermesztőkkel, a szakmaközi szervezetekkel és a multinacionális áruházláncok képviselőivel folytatott egyeztetést követő pénteki sajtótájékoztatóján. Ugyanitt Simonka György, a Magyar Dinnye Szövetség elnöke elmondta: ígéretet kaptak az áruházláncoktól arra is, hogy az import görög- és sárgadinnyét mellőzni fogják. Pócs János fideszes országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a fogyasztók érdekét a termelők védelmén keresztül tudják biztosítani.

Létrehozva: 2012. július 6., 16:44 | Utoljára frissítve: 2012. július 6., 16:48	nyomtat	küld

kapcsolódó

A dinnyepiac szereplői egyeztetnek a szaktárcánál

Nagyon hatékony volt a megbeszélés, megállapodás közeli helyzet van a termelők és az áruházláncok között – jelentette ki Budai Gyula. Mint ismert, a Vidékfejlesztési Minisztériumban pénteken egyeztettek a magyar dinnyetermesztők, a szakmaközi szervezetek és a multinacionális áruházláncok képviselői a kiegyensúlyozott dinnyepiac megteremtésének feltételeiről. A politikus úgy fogalmazott, olyan megállapodásra törekedtek, amely biztosítja, hogy a szezon kezdetétől végéig ugyanolyan áron tudják a dinnyét értékesíteni a termelők. Ebben az évben is közel 5000 hektáron termelték a dinnyét, és 150 ezer és 170 ezer tonna közötti termés várható görögdinnyéből – hangsúlyozta.

Az államtitkár kifejtette, az elmúlt években meghozott jogszabályok lehetőséget adnak a minisztériumnak arra, hogy hatékonyan lépjen fel az esetleges piactorzító hatások ellen, „hogy bárki megpróbálja lenyomni az árakat, bárki magyar görögdinnyeként görög vagy macedón dinnyét kíván eladni az áruházláncoknak”.

A megállapodásról szólva elmondta: az áruházláncok vállalják, hogy a Magyar Dinnye Szövetségen keresztül, magyar termelőktől fogják átvenni a dinnyét. Ez a termelőknek azt üzeni, hogy igenis van értelme Magyarországon görög- és sárgadinnyét termelni, nem az a cél, hogy a termelőterület folyamatosan csökkenjen, hanem az, hogy minél nagyobb területen tudjunk termelni” – emelte ki. Hozzátette: „a magyar dinnyénél nincs jobb Európában”.

Kampányt indítunk a magyar dinnye fogyasztása érdekében, szigorítani fogjuk az ellenőrzéseket az út menti árusok tekintetében, és átfogó ellenőrzést fogunk kezdeményezni a fővárosi nagybani piacon – jelentette be Budai. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy információik szerint nagy mennyiségű külföldi, görög és macedón dinnye érkezett az országban, amelyeket magyar áruként kívánnak értékesíteni. A politikus szólt arról is, hogy az idén is folytatódik a magyar dinnye promóciója: kóstoltatásokkal, óriásplakátokkal és szórólapokkal igyekeznek majd mindenkit a zamatos hazai áru fogyasztására ösztönözni. Hozzáfűzte, erre tavaly körülbelül 20 millió forintot fordítottak, ebben az évben ennek közel háromszorosát tervezik.

Az áruházláncok nyitottak az együttműködésre
 
Simonka György az ágazatról szólva elmondta, míg jelenleg 5000 hektáron folyik a termelés, addig tíz évvel ezelőtt 14 ezer hektáron. Nyolc-tíz éve Magyarország volt a világ harmadik legnagyobb görögdinnye –exportőre, ami azt jelentette, hogy az ágazat 30-40 ezer embernek adott munkát; ma ez a szám 15 ezer fő – jegyezte meg a Magyar Dinnye Szövetség elnöke.

Az egyeztetéssel összefüggésben leszögezte, a megbeszélés során nem zárkóztak el az áruházláncok, és mindannyian jelezték, hogy szeretnének együttműködni. Azt kérték a termelőktől, a beszállítóktól, hogy csak első osztályú dinnyét szállítsanak, erre garanciát jelent a minőségi osztályba sorolás definiálása, ami a tavalyi évben megtörtént – emelte ki. Hozzátette: Budai Gyula emellett ígéretet tett arra, hogy folyamatosan ellenőrizni fogják a minőséget, a szabályok betartását az elejétől kezdve egészen addig, amíg a fogyasztóhoz eljut az áru. Ez azt is jelenti, hogy naplót is kell készíteni arról, hogy milyen osztályú görögdinnyét vett át a felvásárló, milyen módon juttatta el az áruházlánchoz vagy az exportpiacokra – mutatott rá, kiemelve: ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gazdáktól átvett árut ki kell fizetni. Mint ismert, sok esetben felvásárolták a dinnyét, nem foglalkoztok a minőséggel, majd minőségi reklamációra hivatkozva nem fizettek a felvásárlóknak, és „a végén a gazdák kollektíve feleltek érte”. Ígéretet kaptunk az áruházláncoktól arra is, hogy az import görög- és sárgadinnyét mellőzni fogják – fogalmazott.

Mint mondta, a végső céljuk az lenne, hogy minden évben 1000 hektárral nőjön a dinnyetermelő terület, ami 3000 új munkahelyet jelentene. Ezt csak akkor tudjuk elérni, ha a vevők keresik a magyar görögdinnyét – zárta szavait.
 

Védelem a magyar termelőnek és a fogyasztónak
 
Olyan paradigmaváltásnak vagyunk tanúi, ami a rendszerváltás óta nem fordult elő: az államtitkár úr megértette a jelenlévőkkel, hogy a fogyasztók érdekét a termelők védelmén keresztül tudjuk biztosítani – jelentette ki Pócs János, aki a dinnyetermelőket képviselte a pénteki egyezetésen. Emlékeztetett arra, hogy a kormány megalkotta a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvényt. Ez védi a magyar termelőt, mert a magyar termelők kontójára nem lehet akciózni, nem lehet polcpénzekkel kizsákmányolni, és nem lehet olyan helyzetbe hozni a termék árát harminc napon túl kapja meg – sorolta. A fideszes országgyűlési képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályozás emellett kiáll a fogyasztók érdekei mellett is, mert szigorú ellenőrzést követően kerülhet csak az asztalukra magyar termék.

Hangsúlyozta, téves már az a megközelítés, hogy a vevőket csak az akciókkal lehet becsábítani az áruházláncok üzleteibe. Az elmúlt évek során, amikor csak az ár alapján próbálták a dinnyét értékesíteni, akkor nem a minőségre törekedtek, hanem a volumenre – jegyezte meg. Mint mondta, ha a megállapodás a gyakorlatban is működik, „és megértik az áruházláncok, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségre, mint az árra, akkor ezzel tudják a legnagyobb mértékben becsábítani a vásárlókat a boltba”. Számunkra ez a legfontosabb, ami üzenet a termelőknek, üzenet a kereskedőknek, és üzenet a vásárlóknak is – jelentette ki.