Féllábú embert nem küldünk a munkaerőpiacra

Mindazok, akik valóban rokkantak, továbbra is kapnak ellátást, vagyis nem igaz, hogy féllábú embereket küldünk vissza a munkaerőpiacra – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Soltész Miklós.

Létrehozva: 2012. július 13., 09:02	nyomtat	küld

- Hetek óta a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű embereket érintő komplex felülvizsgálati rendszer miatt támadják a kormányt. A civilek tüntetést szerveztek a Kossuth téren, s arra szólították fel a kabinetet: kérjen bocsánatot, amiért csalónak nevezte az érintetteket. Megteszik?

– Azt, hogy csalónak neveztük őket, nem más állítja, mint a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke, Hegedüs Lajos, illetve az ő politikai kapcsolatrendszere, Korózs Lajos szocialista elnökségi tag, valamint baloldali és szélsőbaloldali szervezetek. Senki nem mondta róluk, hogy csalók, vagy visszaélnek a támogatással.

- Mégis a komplex felülvizsgálatokat éppen azzal a címszóval hirdették meg, hogy ki kell szűrni a csalókat a rendszerből.

– Azt azonban Hegedüs Lajos találta ki, hogy mindenkit csalónak nevez a kormány. Ez nem igaz, hisz mindazok, akik valóban rokkantak, továbbra is kapnak ellátást. A felülvizsgálatok nem csak a mozgásukban sérült embereket érintik, ugyanis a leszázalékolások sok esetben és nagyobb arányban szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek miatt is történnek. Ez az állapot szerencsére számos esetben – a kezeléseknek és az orvosok munkájának köszönhetően – nem végleges, csak időszakos, így később nincs szükség az állami juttatásra.

– Őket egyébként is rendszeresen ellenőrzik. Akkor mégis miért van szükség a komplex felülvizsgálatra?

– A komplex felülvizsgálat 2008. január 1-jén kezdődött, a szocialista kormány idején. Vagyis komplex felülvizsgálat egyébként is volt, csak mi előrébb hoztuk a korábbi úgynevezett III-as, vagyis a legkevésbé munkaképtelen csoportba tartozó emberek felülvizsgálatát.

– Korózs Lajos szerint az általuk bevezetett rendszer és a mai felülvizsgálatok gyakorlata köszönő viszonyban sincs egymással. Éppen ezért hasonlította az eljárást – nagy felháborodást keltve – a nácik módszereihez.

– Ők a rendszert megalkották, de nem indították el a rehabilitációs foglalkoztatást, és annyira ügyetlenek voltak, hogy az európai uniós pénzeket sem tudták lehívni. Vagyis a rendszert nem töltötték meg tartalommal. A komplex felülvizsgálat lényege egyébként az, hogy nemcsak az egészségi állapotot nézik, hanem azt is, hogy milyen az illető szociális helyzete, és milyen munkalehetőségek vannak az adott térségben. Az orvosi felülvizsgálat módszerét pedig nem a politika találja ki, hanem az Egészségügyi Világszervezet. A „mengelézés” egyébként Korózs Lajost és az azóta is hallgató, bocsánatot nem kérő szocialistákat minősíti.

– Sokan mégis azt hangsúlyozzák, hogy évek óta rokkantnyugdíjas, féllábú embereket küldenek vissza a munkaerőpiacra.

– Egyrészt ez a „sokan” nagyon kevés embert takar. Másrészt hazugság, hogy féllábú embereket munkába állítunk.

– Hány százalékkal több embernek utasították el az egyes ellátásokra irányuló kérelmét?

– Csaknem annyinak, mint tavaly: a vizsgáltak 18,3 százaléka nem kap ellátást, ez egyébként fél százalékkal kevesebb, mint 2011-ben. Ezzel szemben a korábbi I-es és II-es, vagyis a legsúlyosabb kategóriába kerülők aránya fél százalékkal több, mint tavaly: 16 százalék.

A teljes interjú a Magyar Nemzet, 2012. július 13-i számában olvasható.