"Ez nem kulturális, hanem földrajzi különbség volt"

Létrehozva: 2012. augusztus 19., 11:25	nyomtat	küld

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter erről a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában beszélt vasárnap reggel, azzal kapcsolatban, hogy augusztus 23-án tartják a totalitárius rendszerek áldozatainak európai emléknapját. Ennek kapcsán aznap a Parlamentben konferenciát rendeznek, amelyen több uniós tagállam igazságügy minisztere és a tagállamok nemzeti emlékezet intézeteinek vezetői is részt vesznek.
   
A politikus rámutatott, hogy míg a Csatáry-ügy egyik pillanatról a másikra nemzetközi téma lett, addig Biszku Béla, illetve Mátsik György ügyéről hallgat a nemzetközi sajtó.
   
Véleménye szerint miközben a második világháború alatt elkövetett bűnöknek egy jól kialakított interpretációs mechanizmusa van, és mindenki érti, hogy miről van szó, addig mintha a szocializmus alatt elkövetett bűnöket nem tartanák fontosnak. Pedig ha csak az egyikre koncentrálunk, akkor nem értjük meg Európa XX. századi történelmét - hangsúlyozta.
   
Navracsics Tibor szerint a vörös csillag jelenlegi megítélése tükrözi a legélesebben, hogy az eltérő történelmi múlt, az eltérő hagyományok adott esetben más hangsúlyokat alakítanak ki egyes európai országokban. Míg egy litván számára a horogkereszt és a vörös csillag ugyanolyan szimbólum, amely az elnyomó rendszert, a függetlenség elvételét jelenti, a málenkij robottól kezdve a koncentrációs táborokig, addig egy francia, egy olasz, vagy egy spanyol számára a horogkereszt súlyos és elítélendő szimbólum, de a vörös csillag esetleg csak egy divatcikk.
   
Kiemelte, hogy a fiatalokon látni jópofának szánt, vörös csillaggal díszített divatholmikat. A nyugat-európaiak számára a kommunizmus azáltal, hogy náluk nem volt, talán egy távolabbi, és éppen ezért kevésbé érzékeny, kevésbé tragikus tapasztalat - fogalmazott a politikus.
   
Véleménye szerint a vörös csillaggal kapcsolatos strasbourgi döntésben is ez jelent meg. Hiszen, ha azt a kérdést vetjük fel, hogy ha valaki horogkereszttel demonstrál Európa bármelyik országában, az büntetendő-e vagy nem, akkor egyértelműen Európa közvéleménye úgy foglalna állást, hogy a horogkereszt a totális, embertelen rezsimek egyikének a szimbóluma, ezért büntetendő.
   
A vörös csillagnál viszont érdekes módon a strasbourgi bíróság úgy gondolja, hogy itt a szólásszabadság már fontosabb érv, mint a múltra való figyelmeztetés. Ez jogelméletileg érdekes vita, vélekedett Navracsics Tibor, aki azt hiányolja, hogy a strasbourgi bírák egy absztrakt európai szempont mentén hozták meg a döntést, és nem figyeltek oda az egyes nemzetek érzékenységére.
   
A miniszter a totalitárius rendszerek áldozatainak európai emléknapjáról elmondta, hogy magyar-lengyel-litván kezdeményezésként indult, és sokat kellett győzködni elfogadásáról a tagállamokat. Felidézte: egy munkaebéd során volt a fordulópont. Nagy-Britannia képviselője személyes tapasztalatait és érzéseit idézte fel 1956-ról, 1968-ról és a 80-as évekről, és hozzászólásával a nyugat-európaiak számára "kihozta a szocializmust a múzeumból", mindenki számára átérezhetővé tette, hogy ez valóság volt - mondta a miniszter.
   
Kiemelte: jelenleg is találkozhatunk olyan emberekkel, akik működtették valamelyik totalitárius rendszert, akik nagy valószínűséggel másokat az életüktől megfosztottak. Itt él közöttünk a múlt, itt vannak a túlélők, és sok esetben itt vannak a tettesek is - hangsúlyozta.
   
A nyugat-európaiak számára világossá kell válnia, hogy ami itt történt, velük is megtörténhetett volna, ez nem a kultúra különbsége, hanem egyszerűen a földrajzi fekvés különbsége volt. Mi Németország és a kommunista Szovjetunió közé szorulva ennek részesei voltunk - mondta Navracsics Tibor.