"Az államalapítás nem ért véget Szent István tettével" + képek

Áder János köztársasági elnök szerint a magyar állam XXI. századi sikeréért a nemzet tagjainak ma is úgy érdemes magukra tekinteniük, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak. Ezért nem elég büszkének lennünk elődeinkre, nem elég fejet hajtani az ő teljesítményük előtt, hanem "ismét bölcs kiegyezésre" kell jutnunk, hogy "újra felemeljük a lelkünk" - fogalmazott az államfő hétfőn, az augusztus 20-i tisztavatás hagyományos helyszínén, az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Ugyanitt Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelentette: augusztus 20. az összetartozás ünnepe, mert van közös múltunk és jövőnk. Az eseményen készült képeink itt megtekinthetők.

Létrehozva: 2012. augusztus 20., 09:31 | Utoljára frissítve: 2012. augusztus 20., 12:48	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Felvonták Magyarország lobogóját a Kossuth téren + képek
	Augusztus 20.: országszerte ünnepségek
	Navracsics: A nemzet István mellett döntött
	"Szent István Kelet és Nyugat első közös szentje lett"

A köztársasági elnök a fiatal honvédtisztek előtt szólva hangsúlyozta, új kor kezdetén állunk, hiszen a régi világ válságba jutott és csak azok a nemzetek lesznek a XXI. század nyertesei, akik képesek "felemelni a lelkük". "Mi magyarok pedig a vérünkben hordozzuk a tudást, hogy ha a lélek emelkedik, csakugyan vele emelkedik minden" - húzta alá Áder János aki szerint kezdetnek elég lesz, ha lelkünket "oda emeljük, ahová ez van írva: A haza minden előtt".

Az államfő ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást. Mint mondta, a család mindannyiunk számára az otthont jelenti, és az állam is ehhez hasonló: azt jelenti, nemcsak otthonunk, hazánk is van a nagyvilágban. Áder János szerint történelmi sikerünkként értékelhető, hogy "volt és mindig lesz a földnek egy szeglete, egy önálló európai állam, amelyre minden magyar a hazájaként gondol, aminek neve: Magyarország". Kiemelte: augusztus 20. államalapítónkról, és rólunk, magyarokról szól, mindarról, ami összeköt minket, s mindarról, amit egymással időről időre érdemes megbeszélnünk. A magyar történelem azt példázza, hogy "mindig csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is sikerült felemelnünk" - hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: élni kell lehetőségeinkkel, amelyek "kapuja csak azok előtt nyílik meg, akik előrelátó tervekkel, bátor és okos tettekkel maguk látnak hozzá álmaik valóra váltásához".

 Áder János szerint Szent Istvánt is ez tette naggyá, vagyis, hogy élni tudott a mások előtt is adott államalapítás lehetőségével. Kitért első királyunk fiának írt intelmeire is, amelyek szerinte egymás és mások iránti tiszteletről és türelemről szólnak. "Arról, hogy bár a magyar állam építménye követi az európai mintát, ugyanakkor tükröznie kell a benne élők akaratát, hagyományait, karakterét is" - fűzte hozzá. Az államfő nem kis büszkeségnek nevezte, hogy a magyarok, a megmaradó, az államalkotó nemzetek közé tartoznak, aláhúzta ugyanakkor, hogy az államalapítás nem ért véget Szent István tettével.  Mint mondta, a magunk mögött hagyott több mint ezer esztendő alatt nemzedékről nemzedékre megőriztük képességünket, hogy lelkünket felemelve akár a semmiből is újraalapítsuk államunkat. Tehát, amikor Szent István műve előtt fejet hajtunk, mindazokra is emlékezni kell, akik az elmúlt ezer esztendőben reménytelennek tűnő helyzetekben is újraalapították a magyar államot - hangsúlyozta Áder János.

A megpróbáltatásokra példaként említette a tatárjárást és a törökdúlást, ám szerinte a romokból sikerült "építő köveket" faragni. Az 1848-49-es szabadságharcra kitérve azt mondta, a világos fegyverletétel után "minden hazafi tudta, hogy előbb ismét a lelkünket kell felemelnünk, hogy vele a haza is emelkedhessen". Ez a felismerés volt 1867-es kiegyezésünk alapja, a Deák nevével fémjelzett idők pedig "soha nem látott felvirágzást hoztak" - fejtette ki, megjegyezve, hogy 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján a századfordulós Európa egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő országa voltunk.

Áder János szerint a XX. században, Trianon és a II. világháború csapásai után is újjá kellett alapítani a magyar államot, majd azt követően is, amikor "azt láttuk, hogy akiket felszabadítóként érkeztek, megszállóinkká lettek". Nyomatékosította továbbá, hogy 1956 októberében is "felemeltük lelkünket" és "világraszóló erővel" újra megfogalmaztuk a szabad és önálló európai magyar állam igényét, amivel a világ szemében is a szabadság nemzetévé váltunk. Az államfő szerint ez a közös teljesítményünk tette lehetővé, hogy 1990-ben ismét újraalkothassuk államunkat.  "Ám a történetnek itt koránt sincs vége" - mondta a köztársasági elnök, aláhúzva: "államalkotó nemzetünk tagjaiként ma is úgy érdemes magunkra tekintenünk, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak". Áder János hangsúlyozta, rajtunk múlik, hogy a magyar állam XXI. századi építménye milyen otthonunk lesz.     
Az államfő eddigi beszédeihez hasonlóan ezúttal is Kölcsey Ferenc egyik gondolatával zárta szavait: "A haza minden előtt".

"Honvédek nélkül nem állhat meg a haza"

A több évtizedes hagyomány folytatásaként az augusztus 20-i állami ünnepségen, a Parlament épülete előtti Kossuth Lajos téren tettek ünnepélyes esküt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett ifjú katonatisztek a köztársasági elnök előtt.

Ebben az évben hatvan férfit és tizenhat nőt avattak tisztté hadnagyi rendfokozattal, valamennyien a 2011. február 1-jén megalakult Ludovika Zászlóalj állományába tartoznak, a hetvenhat fiatal közül huszonegy kiváló eredménnyel végzett.
 

Hende Csaba honvédelmi miniszter az eskütétel előtt mondott beszédében azt mondta: augusztus 20. az összetartozás ünnepe, mert van közös múltunk és jövőnk. Magyar katonák, honvédek nélkül nem állhat meg a haza, honvédtisztekre mindig szükség lesz, és készen kell állniuk a kihívásokra - fogalmazott. Hozzátette: szükség van a honvédelemre, a honvédelmi rendszer megújítására.

A honvédtisztek a miniszter beszéde után tettek ünnepi fogadalmat, majd az eskü szövegének díszpéldányát a fogadalmi szöveg előmondója átadta Áder János köztársasági elnöknek, ezt követően kardrántással erősítették meg esküjüket "A hazáért, mindhalálig!" kiáltással.

A köztársasági elnök ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást. Mint mondta, a család mindannyiunk számára az otthont jelenti, és az állam is ehhez hasonló: azt jelenti, nemcsak otthonunk, hazánk is van a nagyvilágban.
    
Az ünnepélyes eskütételt sok százan kísérték figyelemmel a Kossuth téren, amely az idén közvetlenül az állami lobogó felvonása után kezdődött.
    
A nemzeti ünnep alkalmából az Országház épületének főbejáratát nemzeti színbe öltöztették, az északi és a déli részén tribünöket állítottak fel, ahonnan a Magyar Honvédség tiszti kara, valamint a diplomácia testület foglalt helyet, míg a Parlament előtti parkoló déli oldalánál a tisztjelöltek hozzátartozói ülhettek. A központi állami ünnepségen közreműködött a Magyar Rádió Gyermekkórusa és a Magyar Rádió Zenekara.