Rogán: A céljaink részben egyeznek az IMF-ével

Létrehozva: 2012. szeptember 5., 08:46	nyomtat	küld

– Önök az év elején nyugodtabb közéletről, konszolidációs időszakról beszéltek. Ennek ellenére mintha nem csitulna a háborús hangulat.

– A legfontosabb döntések 2012 nyaráig már megszülettek. A sarkalatos törvényeket a parlament elfogadta. A közigazgatási, oktatási vagy felsőoktatási reformra vonatkozó jogszabályokat is elfogadta az Országgyűlés. A magyar parlament és a kormány rengeteg nehéz döntést hozott, Magyarország mégis nyugodt országnak számít. A politikusok között vannak viták, de jelentősebb demonstrációk, sztrájkok nem bénítják meg az ország életét. Szerintem teljesen indokolatlan háborús hangulatról beszélni, ez csupán ellenzéki retorika, a tények nem támasztják alá.

– A kormány robog tovább, számos konfliktust vállalva, érdeket sértve. Friss példaként említhetjük Ramil Sahib Safarov kiadatását Azerbajdzsánnak.

– Személy szerint azért fájó nekem az ügy, mert több örmény barátom is van, és Belváros önkormányzata jól működő testvérvárosi kapcsolatot ápol Jerevánnal. Sajnálatos, hogy Magyarország belekeveredett az örmény–azeri konfliktusba. Ebben a kérdésben nem Magyarországnak kell igazságot szolgáltatnia. Az azeri félnek joga volt a nemzetközi jog szerint Safarov kiadatását kérni, mi pedig jogszerűen jártunk el, amikor erről döntöttünk. Butaság azonban azt feltételezni, hogy Azerbajdzsánnal bármilyen állampapír-vásárlásban állapodtunk volna meg. Ezt Azerbajdzsán is világosan cáfolta.

– Azeri részről beszéltek a folyamatos egyeztetésekről.

– Baku nyolc éve, az előző kormányok idején is folyamatosan próbálta Safarov kiadatását elérni.

– Ön szerint miért pont most lett eredménye a tárgyalásoknak?

– Előbb-utóbb – pró vagy kontra – döntést kellett hozni a kérdésben. A nemet is meg kellett volna indokolni, és lehet, hogy az is ugyanekkora mértékű konfliktust eredményezett volna, méghozzá úgy, hogy jogilag sem tudtuk volna alátámasztani döntésünket. Ha valaki ebben az ügyben hibázott, az az volt, aki 2004-ben egy folyosóra szállásolt el egy azeri és egy örmény katonát.

– Szintén a nemzetközi és a hazai érdeklődés homlokterébe került a választási eljárásról szóló törvény tervezett módosítása. Az elképzelések szerint regisztrálniuk kellene azoknak, akik az országgyűlési választásokon szavazni szeretnének. Az ellenzék hevesen tiltakozik, a demokrácia megsemmisüléséről beszélnek. Hogy látja ezt a kérdést?

– Szerintem a tervezett módosításnak a politikai elit lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint a választók. Az emögött meghúzódó vita jórészt egy álkonfliktus. Amikor 2010-ben az ellenzéki pártok képviselőinek egy jelentős része is megszavazta a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló törvényt, akkor tisztában voltak azzal is, hogy ezt választási szempontból csak az előzetes feliratkozással lehet megvalósítani. Ráadásul 2014-ben megoldódik a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének ügye is. A kisebbségi választásokat szintén csak előzetes feliratkozással lehet lebonyolítani. A feliratkozás megkönnyíti azok helyzetét is, akiknek Magyarországon állandó lakcímük van, de életvitelszerűen külföldön tartózkodnak. Csak London környékén csaknem százezer magyar dolgozik folyamatosan.

– Azért ők valahogy eddig is megoldották…

– Korábban lényegesen kevesebben dolgoztak külföldön. A szigorú előírások pedig megnehezítették a szavazást. A világon sok országban létezik regisztráció, például Angliában, az Egyesült Államokban vagy az unión belül Belgiumban, mégsem jelenti ez a demokrácia végét. Az a lényeg, hogy feliratkozni minél hosszabb ideig és minél könnyebben lehessen. Én például annak vagyok a híve, hogy a feliratkozás elektronikus úton is megoldható legyen.

– Regisztráció után kötelező lesz a szavazás?

– Ez a Fidesz-frakcióban is vitatéma. Nem hiszem, hogy így terjesztjük majd be a törvényt, de biztos vagyok abban, a parlamenti vita során előkerül ez a kérdés.

– Szükség van-e előzetes normakontrollra?

– Igen, az a határozott véleményem, hogy a választási eljárásról szóló törvény kihirdetése előtt mindenképpen ki kell kérni az Alkotmánybíróság előzetes véleményét.

A teljes interjút a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatják.