A nyugdíjvita és ami mögötte van

Létrehozva: 2012. szeptember 19., 09:18 | Utoljára frissítve: 2012. szeptember 19., 09:33	nyomtat	küld

Gerencsér György: A nyugdíjrendszer kialakítása egységes, világos, alkotmányos jogi szabályozást kíván, mi több, őszinte, világos és érvekkel alátámasztott beszédet is. Akik eddig megszólaltak a témában, elsősorban a bírói függetlenséget féltették, és szemérmesen hallgattak arról az anyagi igényről, melyről Makai Lajos beszélt, de korábban már más, volt megyei bírósági elnök is szóvá tette. Arról van szó, hogy a 62, illetve 65 éves korában nyugdíjba kényszerült bíró a fizetéséhez képest jelentősen kevesebb nyugdíjat kap, így megélhetése terén gondjai lehetnek, hacsak nem megy el ügyvédnek. Ezért azt szeretnék elérni, hogy nyugdíjasként a bírói fizetésük 70-80 százalék illesse meg őket.

(...)

Ez ideig az öregségi nyugdíjat kapó bíró 70 éves koráig ítészként még a fizetését is felvette. (...) Kérdezem: a közszolgálatból nyugdíjba vonult más csoportoknál, a köztisztviselőknél vajon a fizetésekhez képest jóval alacsonyabb nyugdíj nem okozott eddig is nehézséget a megélhetés terén? Dehonynem! Számomra elfogadhatatlan - és nem a bírák ellenében -, hogy egy közszolgálati jogviszonyban lévő egyén nyugdíjat és emellett a fizetését is megkapja, közpénzből, az államtól, a költségvetésből. A közszolga ne kaphasson a köz kasszájából nyugdíjat és fizetést egyidejűleg. A kormány ebbéli eltökéltsége ezért csakis helyeselhető.