Szijjártó: A magyar cégek előtt óriási lehetőségek vannak

A kormány erősíteni kívánja Magyarország gazdasági kapcsolatait a kaukázusi államokkal, köztük Azerbajdzsánnal - mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, a Magyar-Azeri Gazdasági Vegyes Bizottság magyar társelnöke hétfőn Budapesten, a vegyes bizottság azeri és magyar üzletembereknek tartott rendezvényén.

Létrehozva: 2012. október 8., 16:36 | Utoljára frissítve: 2012. október 9., 09:51	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Szijjártó: Elfogadhatatlan az uniós támogatások mérséklése + videó
	2016-17-re készülhet el az új komáromi Duna-híd + videó

A Magyar-Azeri Gazdasági Vegyes Bizottság budapesti, kétnapos ülése keretében üzleti fórumot tartanak, amelyen magyar és azeri vállalkozások képviselői mérik fel a kétoldalú üzleti lehetőségeket.

Fotó: MTI - Beliczay László

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára bejelentette: a kétoldalú kapcsolatok erősítése, a magyar vállalkozások külgazdasági kapcsolatainak fejlesztése érdekében Bakuban a magyar cégek számára kereskedőházat hoznak létre. Az államtitkár szerint a magyar cégek előtt óriási lehetőségek vannak a kaukázusi államban, például az infrastrukturális építkezések, a szennyvíztisztítással kapcsolatos beruházások, illetve a mezőgazdaság területén.
   
Szijjártó Péter kitért arra, hogy a kormány a "keleti nyitás" stratégiájának megvalósítása részeként erőteljesen fejleszti kapcsolatait a kaukázusi államokkal. Kiemelte: Azerbajdzsán piaci keresleti struktúrája és az európai válság miatt kihívások elé állított magyar gazdaság kínálati szerkezete illeszkedik egymáshoz, a magyar gazdaság számára óriási lehetőségeket nyújt az Azerbajdzsánnal kialakított stratégiai együttműködés.
   
"A magyar vállalatok szakmai és technológiai megoldásai lehetőséget teremtenek arra, hogy partnerek legyünk az azeri gazdaság korszerűsítésére és diverzifikálására irányuló törekvések megvalósításában" - hangsúlyozta az államtitkár.
   
Szijjártó Péter rámutatott: az együttműködés szempontjából a magyar cégek számára perspektivikus terület az infrastruktúra fejlesztése (így az út-, vasút-, és a hídépítés), a várostervezésbe való bekapcsolódás, az energiaipari-együttműködés, a közlekedési gépgyártás, a szélesebb értelemben vett vízgazdálkodás, a mezőgazdaság területén a vetőmag-, illetve élőállat-export, a technológia-kivitel, a gyógyszeripar és az orvostechnikai ágazatok.
   
Sahin Musztafajev azeri gazdaságfejlesztési miniszter, a bizottság azeri társelnöke kiemelte: Azerbajdzsán állami beruházásként mintegy 10 milliárd dollárt fektetett be az ország infrastruktúrájának fejlesztésébe, de még számos lehetőség áll ezen területen a magáncégek előtt is. Elmondta: számítanak az energetikai beruházásoknál is a külföldi befektetőkre.
   
Az azeri miniszter kiemelte: ipari zónát, egyfajta ipari parkot akarnak létrehozni külföldi befektetőknek, a beruházóknak adókedvezményeket is adnának.
   
Az azeri gazdaságfejlesztési miniszter, utalva Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyár eleji, Bakuban tett látogatására, kiemelte: a kétoldalú azeri-magyar politikai kapcsolatok már magas szinten vannak, most a gazdasági kapcsolatok erősítésére helyezik a hangsúlyt.
   
A találkozó első napján együttműködési megállapodást írtak alá a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és az Azerbajdzsáni Vállalkozók Szövetsége, valamint a Fiatal Magyar Vállalkozók Országos Szövetsége és az Azerbajdzsáni Fiatal Vállalkozók Hálózata között.