Kövér: 2010-re gazdasági, szellemi és morális válság alakult ki

Nemcsak gazdasági válság alakult ki 2010-re, hanem szellemi és morális válság is - mondta Kövér László Kecelen, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) győri szervezetének Mit? Miért? Hogyan? Magyarország talpra áll! című országjáró kerekasztal-beszélgetésén.

Létrehozva: 2012. november 15., 08:55	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Kövér: Mindenkinek kötelessége emlékezni és emlékeztetni
	"A kompromisszumos rendszerváltozás a mai napig kísért" + videó

Az Országgyűlés elnöke a szerda esti rendezvényen tartott előadásában hangsúlyozta: az ország 2010-ben "történelmének a legnagyobb válságába került Mohácsig visszamenőleg". A fideszes politikus szerint nemcsak gazdasági válság volt, hanem az egész állam került válságba. Emlékeztetett a közbiztonság gyengülésére, a cigánygyilkosságokra, amelyekről a titkosszolgálatoknak volt információjuk. Szellemi, morális válság is kialakult az "őszödi böszmének" köszönhetően - tette hozzá.
    
Emlékeztetett arra, hogy a Bajnai-kormány által elfogadott 2010-es költségvetést az IMF és az Európai Bizottság is elfogadta, annak ellenére, hogy a költségvetés szerint az ország csak az év szeptemberéig lett volna finanszírozható. A nemzetközi pénzügyi körök, "akik cinkosak voltak annak a hazugságnak az elfogadásában", nem engedték azt meg, hogy a hivatalba lépő Orbán-kormány a költségvetési hiányt módosítsa, ezért "kényszer szülte vállalásokat" kellett elfogadni.
    
Az Orbán-kormány álláspontja szerint az Európai Unió ötödik legalacsonyabb bérszínvonalú országában nem lehetett tovább terhelni a lakosokat, ezért kellett a korábban extraprofitot termelő bankokra is terheket rakni. A számítások szerint a bankok a kivetett új adókkal 3 ezer milliárd forinttal járultak az Orbán-kormány első két évben a magyar közteherviseléshez - mondta.
    
Kövér László az átalakításokat azzal indokolta, hogy húsz év után akkor is fel kell újítani egy rendszert, ha nem történik semmi.
    
A szocialista kormányok 2002 és 2010 között brutálisan eladósították az országot, 8 ezer milliárd forintról 21 ezer milliárd forintra emelték az államadósságot. A Medgyessy-, a Gyurcsány-, végül a Bajnai-kormány a GDP - a bruttó nemzeti össztermék - 53 százalékáról 81 százalékra emelte az államadósságot - mondta Lanczendorfer Erzsébet, a KDNP országgyűlési képviselője.
    
A kereszténydemokrata politikus emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány 1998 és 2002 között az államadósságot a GDP 62 százalékáról 53 százalékra csökkentette. A politikus szerint az államadósság növekedés azt jelenti, hogy az éves kamatteher 500 milliárd forintról 2012-re 1300 milliárd forintra emelkedett. A különbözetből évente 20 új Duna-hidat lehetne felépíteni - szemléltette a különbséget.
    
A keceli művelődési központot megtöltő több száz ember előtt, a KÉSZ 194. kerekasztal-beszélgetésén a KDNP-s politikus hangsúlyozta: nem a visszafelé mutogatás miatt kell ezeket az adatokat elmondani, hanem azért, hogy tisztán lássanak az emberek.
    
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy Bajnai Gordon kormányzása alatt az államadósság a GDP 70 százalékról 81 százalékra emelkedett. Az nem művészet, hogy felvesszük a hiteleket, majd a következő kormányra hagyjuk - fogalmazott.
    
A kereszténydemokrata államtitkár kiemelte: az államadósság legnagyobb terheit, 2100 milliárd forintot 2012-ben és 2013-ban kell törleszteni. Ez megközelíti az évente a nyugdíjakra kifizetett összeget, mely 2500 milliárd forint. A nyugdíjrendszer valamint a szociális rendszerek átalakítását a társadalom többsége elfogadta - tette hozzá.
    
Soltész Miklós örvendetesnek nevezte, hogy az év első nyolc hónapjának adatai szerint nőtt a születések és csökkent az abortuszok száma az előző évek hasonló időszakához viszonyítva.