Hölvényi: A keresztény politika a párbeszéd politikája is

A keresztény politika a párbeszéd politikája is, amely fontosnak tartja a másik ember véleményét, meghallgatását, megértését, adott esetben a másik ember ügyéért való kiállást - mondta Hölvényi György egyházügyi államtitkár a Keresztény politika a szekularizált Európában című konferencián csütörtökön Budapesten.

Létrehozva: 2012. november 15., 14:16 | Utoljára frissítve: 2012. november 15., 17:00	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Hölvényi: A krízis egyben lehetőséget is jelent
	Hölvényi: Komoly politikai innovációra van szükség
	Hölvényi: A gyűlölködésnek nincs helye a mai közéletben

Az Országgyűlés katolikus képviselőinek csoportja és protestáns képviselői által szervezett fórumon Hölvényi György kiemelte: a keresztény politika egyben a közjóért végzett szolgálat, valamint a szegények melletti elköteleződés, utóbbi feladat pedig a gazdasági válság idején előtérbe kerül. A keresztény politikának a közösségépítés politikájának is kell lennie - tette hozzá.
   
Az egyházügyi államtitkár rámutatott: a feltörekvő nemzetek bátrabban vallják meg vallásukat, kultúrájukat, Európa azonban gyakran lemond arról az erőről, amit a keresztény civilizáció jelent.
   
Emlékeztetett arra: a kommunista időkben "a hit felvállalása a lázadás egy módja volt", a diktatúra körülményei pedig egyértelművé tették, hogy ki tartozik az egyházi közösséghez. Ez megváltozott a rendszerváltozással, amikor számos közösség szétesett, és újak is létrejöttek, az "atomizált társadalmat" a liberalizmus pedig tovább rombolta. Utalt arra is, hogy a média eszközével az egyháznak is élnie kell.
   
Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, az Osztrák Püspöki Konferencia elnöke kiemelte: az, hogy a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést csütörtökön átvehette, annak a jele, hogy jó az együttműködés Ausztria és Magyarország, valamint egyházaik között.
   
Utalt arra: a nyugati világban a keresztények gyakran érzik úgy, kisebbségben vannak a társadalomban, XVI. Benedek pápa azonban arra bátorítja őket, hogy pozitívan álljanak a szekularizált államhoz, amelyhez a keresztények saját értékeiket hozzátehetik.
   
Megemlítette, hogy XVI. Benedek pápa egy beszédében korábban Freiburgban azt mondta: a történelem az egyháznak segített a szekularizáció által, ami az egyház belső megtisztulásához és reformjához vezetett. A szekularizált társadalomban megvan az egyház szabadsága ahhoz, hogy saját meggyőződését megélje - fogalmazott.
   
Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök arról beszélt, hogy a keresztény hit nem azonos a keresztény politikával, a kereszténység pedig abban igyekszik segíteni, hogy a világ megtalálja identitását és célját. Így a keresztény politizálás célja az, hogy segítséget adjon a világnak "evilági identitása" és céljai megtalálásában, s hogy az identitásveszteségtől, céltalanságtól megszabadítsa a társadalmat.
   
A keresztény politizálás óriási lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az ezen az alapon álló politikusok teljes mértékben együttműködjenek, ugyanis "politikusi céljaikban nem lehet különbség".
   
Kiss-Rigó László a konferencián felolvasta Pápai Lajos győri megyés püspök Telepace olasz televíziónak írt levelét, amelyben többek között az olvasható, hogy megdöbbenten hallgatta a csatornán azt a műsort, amelyben a televízió rágalmazta a mostani magyar kormány tevékenységét. A győri megyés püspök meglátása szerint a liberális elvet vallók európai uniós kapcsolataikon keresztül akarják rágalmazni Magyarországot, Orbán Viktort miniszterelnököt és a kormányt. Levelében Pápai Lajos arra kérte a tévécsatornát, hogy legyen szolidárisabb Magyarországgal.