Balog: Egy sokkal szélesebb társadalmi problémáról van szó

Létrehozva: 2012. november 15., 16:13 | Utoljára frissítve: 2012. november 15., 17:58	nyomtat	küld

"Nemcsak egyszerűen az emberi jogokról van szó, hanem egy sokkal szélesebb társadalmi problémáról" - tette hozzá a miniszter.
   
Szerinte azért van szükség "rendkívüli intézkedésekre", mert a romák több mint fele mélyszegénységben él. "Noha a jobbközép kormány, amelyhez tartozom, ösztönösen tartózkodik a kvótarendszertől, mi fogadtunk el először pozitív diszkriminációt jelentő intézkedéseket. Ez radikális változást jelent" - mutatott rá Balog.
   
Példaként említette, hogy a 2014-es parlamenti választásokon 13 képviselői helyet az elismert kisebbségek szerezhetnek majd meg, amelyek közül a romák a legjelentősebbek. Arra is kitért, a közbeszerzési pályázatokra vonatkozó szabályokat úgy módosították, hogy azokon olyan vállalkozók nyerhetnek, amelyek kötelezik magukat, hogy a munkatársaik 20 százalékát a szegénységben élők közül veszik fel, akik a legtöbb esetben romák. A miniszter szerint az is újítás, hogy az elmúlt két évben a 200 ezer közmunkában foglalkoztatott ember negyven százaléka roma volt.
   
Balog elmondta: "a magyar hatóságok zéró toleranciát tanúsítanak a rasszizmussal és az antiszemitizmussal szemben". Emlékeztetett rá, az utóbbi három évben nem történt erőszakcselekmény romák ellen Magyarországon. A 2009-es gyilkosság-sorozat idején, még ellenzékben, Balog megígérte, hogy ha a Fidesz újra kormányra jut, rendezi az áldozatok hozzátartozóinak lakhatását. "Ez meg is történt" - mutatott rá. Elismerte, hogy az Orbán-kormány megalakulása óta is voltak szélsőjobboldali megmozdulások a romák ellen, de a "rendőrség fellépésének köszönhetően, azok soha nem fajultak el". Szerinte ugyanakkor számításba kell venni az ilyen jellegű megmozdulások által keltett "pszichikai terrort" is. A kormány - jegyezte meg - ezért fogadta el azt a törvényt, amely bünteti a közösségen belüli félelemkeltést.
   
Balog arra hívta fel a figyelmet, hogy tudomása szerint a világon csak Magyarországon létezik Roma Parlament, amely 1994-ben jött létre. Ennek tagjai részt vesznek a romákra vonatkozó törvények kidolgozásában. Az Orbán-kormány pedig 2011-ben olyan megállapodást kötött a Roma Parlamenttel, amely vétójogot biztosít a szervezetnek a romákat érintő programokra vonatkozóan.
   
A miniszter szerint Magyarország "kifogástalan intézményi és jogi keretekkel" rendelkezik, minden gondot viszont még nem oldott meg. "A romák társadalmi marginalizálódása régmúltra nyúlik vissza és mély dolog. Ennek a tendenciának a megfordítása hosszú távú munkát igényel" - mutatott rá Balog Zoltán az interjúban.