Kövér: A Szent Korona a nemzeti egység kifejezője

A Szent Korona a mindenkori magyar állam élő jelképe, a nemzeti egység kifejezője - emelte ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Szent Korona Emlékhelynél tartott ünnepi megemlékezésen szerdán Veszprémben.

Létrehozva: 2012. november 21., 15:37 | Utoljára frissítve: 2012. november 21., 17:18	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Kövér: A jövő azoké, akik hisznek önmagukban
	Kövér: Mindenkinek kötelessége emlékezni és emlékeztetni

Két éve a koronát és a királyi palástot ábrázoló bronz domborművel állítottak emléket annak a tizenöt koronaőrnek, aki a Szent Koronát a fővárosból Veszprémbe, majd Nyugatra menekítette a második világháború végén. Az egykoron Sziklának nevezett katonai erődítmény falán található alkotáson ez olvasható: "itt őrizték a magyar Szent Koronát és a Szent Jobbot 1944. november 6-a és december 6-a között".
    
Kövér László megemlékező beszédében hangsúlyozta: a Szent Korona kellett ahhoz, hogy politikai, erkölcsi és szellemi értelemben is Európába érjünk, megteremtette a lehetőségét, hogy Magyarország is az európai civilizáció alkotója legyen. Hozzátette: ez elegendő ok volt arra, hogy ne múzeumi kegytárgyat, hanem a mindenkori magyar állam élő jelképét, "a nemzeti egység kifejeződését lássuk benne, ezért a népfelség elvét megtestesítő helyen, a Parlamentben helyezzük el".
    
A koronát "eleink a viszontagságos magyar történelem" századai során mindig megmentették. "Mert király- és köztársaságpártiak, jobb- és nemzetükhöz kötődő baloldaliak számára egyaránt fontos volt. Tudta mindenki, a korona jelképezte az évszázadok során azt, hogy mindig több, ami minket magyarokat egymáshoz fűz, mint ami elválaszt" - mondta az Országgyűlés elnöke. Kijelentette: Szent István koronája az ország határain túl élő magyarság jussa is, mert a nemzet nemzet marad, bárhol húzzák is meg az országhatárokat. Arról is beszélt, hogy a korona - amely képes ezer év dicsőségét magába sűríteni - valamennyi magyar összetartozásának örök szimbóluma. "Azt kívánom, hogy ez a hely, az 1944 novemberében itt helytállók bátorsága és a korona ereje adjon kitartást számunkra az előttünk álló küzdelmekhez" - zárta ünnepi beszédét.
    
Horváth Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, hogy az emlékjel két éve közadakozásból, magánszemélyek, civil szervezetek és önkormányzatok adományaiból valósult meg, ezért a megemlékezés az összefogás napja is.
    
Márfi Gyula érsek arról beszélt, hogy az állam és az egyház szétválasztásának gondolata "zsákutca", ahogy teljes egybemosása is az. "Meg kell találni a konstruktív együttműködést, amely mindkét félnek jó. Kívánom, hogy Magyarországon megmaradjon a példás együttműködés az állam és az egyház között " - fogalmazott.
    
A Keresztény Katonák Szövetsége és a Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány szerdai megemlékezésén a részt vevő politikusok, a helyi civil szervezetek, valamint a honvédség képviselői egy-egy koszorút helyeztek el az emlékhelynél.