Hatékonyabbá kell tenni a gyűlölet-bűncselekmények felderítését

"A gyűlölet-bűncselekmények láthatóvá tétele: az áldozatok jogainak elismerése" címmel rendezett vitát az EU Alapjogi Ügynöksége Brüsszelben. Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő hozzászólásában a kisebbségekkel szembeni gyűlölet-bűncselekmények eltitkolásának és statisztikai alulbecslésének jelenségére hívta fel a figyelmet, valamint a civilszervezetek bevonását és a hivatalos szervek specializált képzését sürgette.

Létrehozva: 2012. november 29., 15:56	nyomtat	küld

Az Európai Unió bécsi székhelyű Alapjogi Ügynöksége az Európai Parlamentben mutatta be legfrissebb, "A gyűlölet-bűncselekmények láthatóvá tétele: az áldozatok jogainak elismerése" című jelentését. Az EP Anti-rasszizmus és Sokszínűség Munkacsoportja által szervezett panelbeszélgetésen Járóka Lívia, a romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégia jelentéstevője emlékeztetett, hogy az áldozatok és elkövetők etnikai hovatartozására vonatkozó adatgyűjtés tilalma számos tagállamban megnehezíti a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó statisztikák készítését.

Hivatalos adatok hiányában, Járóka szerint a civilszervezetek jelentős szerepet játszhatnak az ilyen típusú bűncselekmények mértékének és elkövetési körülményeinek felderítésében. A néppárti képviselő hangsúlyozta, hogy a rendőrök csupán öt EU tagállamban kapnak különleges képzést a rasszista motivációjú bűncselekmények kezelésére, pedig a rendvédelmi szerveknek mindenütt világos eljárási és gyakorlati útmutatást kellene kapniuk, hogy hogyan kezeljék az ilyen eseteket a mindenkori áldozatok jogainak és szükségleteinek tiszteletben tartása mellett. A gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépést érdekében Járóka szerint oly módon kellene átalakítani a tagállamok szabályrendszerét, hogy a rendőrség tudomásszerzéskor az áldozat vagy a szemtanú kérésére minden esetben rögzítse a rasszista motívumot, valamint rendeljen ki szakosított felelőst helyi vagy regionális szinten.

(EPP-HungarianPress)