"Mindketten az erkölcs parancsait követték"

Létrehozva: 2012. december 5., 08:53	nyomtat	küld

E két jeles személyiség életútját a meghívott vendégek - Kiss-Rigó László, Szeged-Csanád egyházmegyei megyéspüspök, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója, Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Horváth Attila jogtörténész - az erkölcs és a politika összefüggéseiben elemezték. A beszélgetés moderátora Pálffy István, a KDNP országgyűlési képviselője volt.
   
Köszöntőjében Kovács Tamás Iván brüsszeli magyar nagykövet hangsúlyozta, hogy Mindszenty és Wallenberg megtette azt, "amit meg kellett és meg lehetett tenni", amikor mások nem tudtak vagy nem mertek cselekedni.
   
Wallenberg, gazdag és befolyásos szülők gyermekeként, egy reményteljes pálya közepén tette kockára az életét másokért - mondta a nagykövet. Mindszentyt a lelkiismereti szabadság hősének nevezte, "akit nem tört meg a kínvallatás, a börtön, a házi őrizettel felérő tartózkodás az amerikai követségen, és nem törte meg az sem, hogy az övéi feláldozták a nagypolitika oltárán". Köves Slomó megfogalmazása szerint míg Mindszenty egy egész nemzet szabadságáért, addig Wallenberg az egyes emberért állt ki, és szállt szembe az egész világgal.
   
Rétvári Bence a két történelmi személyiség közös vonásaként azt emelte ki, hogy mindketten az erkölcs parancsait követték. Az államtitkár szerint Magyarországra "mind a barna, mind a vörös diktatúra" kívülről, erőszakkal jött, "soha nem a magyarok akaratából".
   
Schmidt Mária kitért arra, hogy Wallenberg az akkori amerikai hírszerzés, az OSS megbízásából érkezett Magyarországra, az emberek mentéséhez szükséges pénzt pedig az amerikai zsidóság támogató szervezete, a JOINT adta. Wallenberg az OSS-nek is jelentéseket tett, az OSS vezetésében pedig ott ültek az orosz ügynökök, tehát az oroszoknak pontos tudomásuk volt Wallenberg tevékenységéről - mondta a történész. Szerinte a svéd diplomatát a Szovjetunióban meggyilkolták. Valószínűnek mondta, hogy előbb-utóbb előkerül majd olyan irat, ami közelebbi információval szolgál Wallenberg sorsáról.
   
Schmidt Mária Mindszenty Józsefet a modern katolicizmus képviselőjének, II. János Pál pápa előfutárának, valamint a második világháború utáni Magyarországon "az első igazi karaktergyilkosság áldozatának" nevezte.
   
A Magyar Házban tartott esti rendezvény előtt a brüsszeli magyar nagykövetségen a helyi Európai Iskola, valamint több más oktatási intézmény tanulóinak részvételével emlékeztek meg Raoul Wallenbergről. Az "Ember az embertelenségben" címmel nyílt kiállítás megnyitóján Kovács Tamás Iván mellett Ulrika Sundberg svéd és Yaacov Jacques Révah izraeli nagykövet, valamint a brüsszeli Európai Iskola igazgatója mondott beszédet.