Tizenhat hulladéklerakót rekultiválnak Kelet-Nógrádban

Létrehozva: 2012. december 5., 11:28 | Utoljára frissítve: 2012. december 5., 12:10	nyomtat	küld

A polgármester úgy fogalmazott: a lerakók tájba illesztése történik meg ezzel a programmal összesen 344 ezer 146 négyzetméternyi területen, az előzetes számítások szerint 4 millió 115 ezer 400 köbméter hulladékot távolítanak el. A munkákat Salgótarján, Szécsény, Pásztó, Bátonyterenye, Cered, Ecseg, Etes, Karancslapujtő, Mátraterenye, Nógrádmegyer, Somoskőújfalu, Karancskeszi, Karancsság, Szalmatercs területén végzik, illetve Nyugat-Nógrádból Borsosberény csatlakozott a programhoz.
   
Székyné Sztrémi Melinda az előzményekről elmondta: még 2007 nyarán hirdette meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében a települési szilárd hulladéklerakókat érintő, térségi szintű pályázatot. 2008 áprilisában alakult meg a társulás a települések összefogásával - mondta, hozzátéve: az elnyert bruttó 2,8 milliárd forint száz százalékban finanszírozza a beruházást. Kitért rá, hogy Salgótarjánban működik korszerű lerakó, de két olyan lerakó is van a városban, amely rekultivációra szorul. A társulás elnöke arról is beszámolt, hogy 50 kelet-nógrádi település másik társulást hozott létre hulladékgazdálkodási programra is, itt az illegális lerakók felszámolása lesz a cél.
   
Becsó Zsolt, a Nógrád megyei önkormányzat elnöke a sajtótájékoztatón az elmúlt hónapok nógrádi eredményeit összefoglalva ismertette: több mint 4,6 milliárd forint értékben írtak alá támogatási szerződést három kiemelt turisztikai fejlesztésről, a kisléptékű településrekonstrukciós programban 700 milliós támogatást nyert 12 község. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt fejlesztéssé minősítette a 21-es főút négysávúsítását, az érintett szakaszokon elkezdődtek a kisajátítások, régészeti feltárások, a tízmilliárd forintos útépítés 2014-ben kezdődhet meg - tette hozzá.
  
Becsó Zsolt nagy sikernek nevezte az önkormányzatok adósságkonszolidációját is. Mint mondta, ez megyei szinten ötmilliárd forintot jelent, ebből 2,5 milliárd az ötezer alatti települések részesedése.