ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

Kutatói pályázatot hirdet az Európai Bizottság

Ötéves kutatói pályázatot hirdet az Európai Bizottság a felzárkózó országok, a többi között Magyarország számára, amellyel kiemelkedő teljesítményű kutatókat szeretnének az Európai Unióba, azon belül is a felzárkózó térségekbe csábítani - tudatta az MTI-vel a kutatásért és fejlesztésért felelős uniós biztos hivatala hétfőn.
Létrehozva: 2012. december 11., 08:27
nyomtat küld

A pályázati felhívást a tervek szerint egy hét múlva, december 17-én teszik közzé, és az összesen 12 millió eurót szán öt ilyen kísérleti jellegű, úgynevezett pilot projektre, vagyis 1-1 kutató öt évre egyenként 2,4 millió eurót kaphat kutatásai finanszírozásához. A pilot projektre bármelyik felzárkózó térségbeli non-profit állami kutatóintézet vagy egyetem jelentkezhet, amelyek közül a bizottság jövő év végéig tervezi kiválasztani azt az ötöt, amelyet támogatásban részesít.

A bizottság megállapította továbbá, hogy egyes térségek kutatási-fejlesztési kiadásai - uniós támogatással és anélkül megvalósuló projektek tekintetében is - elmaradnak az uniós átlagtól. A bizottság adatai szerint 2010-ben Magyarországon az üzleti szféra a bruttó hazai termék 0,7 százalékát, míg az állam annak 0,45 százalékát fordította kutatásra és fejlesztésre (K+F), míg 2011-ben az üzleti szféra GDP-arányos K+F-költése a GDP 0,75 százalékára emelkedett, addig az állam ilyen célokra valamivel kevesebbet, a GDP 0,43 százalékát fordította. Az Európai Unió 27 tagállama átlagosan GDP-jük 0,74 százalékát fordították tudományos célokra tavaly és az azt megelőző évben egyaránt, míg az uniós magánszektor 2010-ben az EU GDP-jének 1,24 százalékát, 2011-ben pedig 1,26 százalékát fordította kutatásra és fejlesztésre. Az uniós országok közül Finnország és Svédország költi a legtöbbet K+F-re; Finnországban tavaly a magánszektor a GDP 2,67 százalékát fordította ilyen célokra, míg az állam a GDP 1,09 százalékát költötte K+F-re. Stockholm állami forrásokból a GDP 1,02 százalékát, a svéd magánszektor pedig a GDP 2,34 százalékát költötte kutatásra és fejlesztésre.
    
A bizottság tervei szerint, ha a kísérletet sikeresnek bizonyul, akkor azt a jövőben több régióra, és az unió összes országára kiterjesztik. A támogatni tervezett kutatóknak ugyanakkor nem kötelező európaiaknak lenniük, de a bizottság azt is közölte: a pályázó intézmény akár saját tudósának támogatására is pályázhat, és nyerhet, ha a brüsszeli testület úgy ítéli meg, hogy az adott projekt olyan vezető vagy kiemelkedő jelentőségű, amely érdemes a támogatásra.

(MTI-fidesz.hu)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések