Szijjártó: Erősödik Magyarország energiabiztonsága

Magyarország az energiabiztonság szempontjából a következő egy-két évben többet fog előrelépni, mint előtte évtizedeken keresztül - mondta a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára csütörtökön telefonon az MTI-nek, miután Moszkvában tárgyalt a Gazprom vezérigazgatójával.

Létrehozva: 2012. december 20., 15:31 | Utoljára frissítve: 2012. december 20., 16:38	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Kiemelt jelentőségűvé nyilvánították a Déli Áramlattal kapcsolatos ügyeket
	Szijjártó: Hazánk érdeke, hogy több forrásból is gázhoz jusson + videó

Szijjártó Péter és Alekszej Miller áttekintette a jelenleg folyó európai energetikai beruházásokat, különösen a Déli Áramlatot, hiszen az hozzájárul Magyarország energiaellátási biztonságához. Megállapították egyúttal, hogy a Déli Áramlat földgázvezeték magyarországi megépítésének előkészítése nagyon jól áll. A kormány októberben kiemelt beruházássá minősítette az építkezést, a pénzügyi tanácsadói tender már lezárult, az előzetes műszaki tervre vonatkozó tender kiírás alatt van, az előzetes környezetvédelmi engedélykérelmeket benyújtották az illetékes hatóságokhoz, a Déli Áramlat magyarországi cégének szervezeti struktúrája pedig folyamatosan épül - sorolta az intézkedéséket az államtitkár.

Szijjártó Péter és Alekszej Miller, Gazprom Ügyvezető Bizottságának elnökhelyettese (Készítette: Benkő Szilárd)

A Déli Áramlat építését december 7-én - Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében - kezdték meg a dél-oroszországi, a Fekete-tenger partján fekvő Anapa közelében. A vezeték innen, Anapától indul, és Ukrajna kikerülésével a Fekete-tenger alatt, Bulgárián és Szerbián át Magyarországra, Szlovéniába és Olaszországba szállít gázt.
   
Szijjártó Péter szerint egyrészt éppen a Déli Áramlat földgázvezeték megépülése miatt állítható, hogy a következő egy-két évben jelentősen erősödik Magyarország energiabiztonsága, másrészt azért, mert már épül a magyar és a szlovák gázvezetékrendszert összekötő interkonnektor - amely az észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztések közül az egyik legfontosabb -, és mert a közeljövőben magyar nemzeti tulajdonba kerül a gáztározók rendszere. Utóbbival kapcsolatban hozzátette, ez Magyarországon 6,1 milliárd köbméternyi tározókapacitást jelent.

Hangsúlyozta azt is, hogy Oroszország ma Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere az EU-n kívüli országok között. Az idei év első kilenc hónapjában 8,5 milliárd dollárnyi kereskedelmi forgalom volt a két ország között - jelezte, rámutatva ugyanakkor, hogy még mindig vannak kihasználatlan lehetőségek a magyar-orosz gazdasági együttműködésben.

A külügyi és külgazdasági államtitkár Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Tyitov külügyminiszter-helyettessel, Alekszandr Csernogorov mezőgazdasági miniszterhelyettessel és Anatolij Janovszkij energetikai miniszterhelyettessel is.

Szijjártó Péter és Vlagyimir Tyitov, külügyminiszter-helyettes

Ezekről a megbeszélésekről szólva elmondta: egyeztetéseket folytatott azért, hogy a Wizz Air elindíthassa közvetlen járatát a magyar és az orosz főváros között, és tárgyalt annak érdekében is, hogy az ázsiai áruk Európába juttatásában Magyarországnak kulcsszerepe legyen. A kormány az utóbbihoz szükséges vasúti fejlesztési terveket folyamatosan mérlegeli, ugyanis jelentősen lassítja az országon áthaladó vasúti teherszállítást az, hogy Magyarország vasúthálózata Budapest-központú. Szó volt emellett a mezőgazdasági kapcsolatok erősítéséről is, elsősorban a szarvasmarha- és az agrártechnológia-export területén - zárta nyilatkozatát a politikus.