Átadták a Raoul Wallenbergről elnevezett üléstermet

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke, Surján László EP-alelnök, Lena Birgitta Hjelm-Wallén korábbi svéd külügyminiszter, valamint Nane Maria Annan, Raoul Wallenberg unokahúga avatta fel kedd este az EP-ben azt az üléstermet, amely mostantól a magyar zsidók tízezreit megmentő svéd diplomata, Raoul Wallenberg nevét viseli.

Létrehozva: 2013. január 23., 08:35 | Utoljára frissítve: 2013. január 23., 08:36	nyomtat	küld

kapcsolódó

Felavatják a Wallenberg-termet az Európai Parlamentben

A svéd kezdeményezést, amely arra irányult, hogy viselje egy terem a száz éve született Wallenberg nevét az Európai Parlamentben, az Európai Néppárt magyar képviselői, a Fidesz-KDNP politikusai is felkarolták, és lobbiztak a sikeréért - tudatta kedden Gyürk András, a kormánypártok EP-delegációjának vezetője.
   
"A Magyar Néppárti Képviselőcsoport tisztelettel adózik Raoul Wallenberg munkássága előtt. Wallenberg igaz európaiként és igaz emberként, a náci uralom veszélyei ellenére is embertársai életét próbálta menteni Budapesten. Raoul Wallenberg olyan magatartásról tett tanúbizonyságot, amely például szolgál egész Európa számára. A róla elnevezett terem révén szellemisége az Európai Parlament falai között is tovább él" - közölte a fideszes képviselő.
   
Az EP brüsszeli komplexumának Altiero Spinelliről elnevezett épületében lévő 5G2-es teremben, amely mostantól Raoul Wallenberg-terem, bizottsági üléseket tartanak, és gyakran szolgál a miniszterek tanácsa és az EP közötti egyeztetések helyszínéül.
   
Surján László, az EP kereszténydemokrata alelnöke a terem felavatása előtt, az Európai Parlament holokausztmegemlékezésén az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy Wallenberg személye teljes mértékben kapcsolódik a magyar valósághoz.
   
"Egyszerre lehetünk büszkék Wallenbergre (...) és azokra is, akik Wallenbergtől függetlenül tették a dolgukat és mentették az üldözötteket, és egyszerre kell szégyenkeznünk és bocsánatot kérnünk azok helyett, akik mindezt nem tették, akik nem tették meg azt, amit megtehettek volna" - vélekedett Surján. Szerinte Magyarországon kibeszéletlen maradt az egész problémakör, mert évtizedekig nem lehetett kiejteni azt a szót, hogy zsidó, ezért most eljött a nemzeti önvizsgálat, a kibeszélés ideje is.
   
"Katarzisra van szükség. Arra, hogy mindenki fölfogja, hogy mi történt, helyükre tegye a dolgokat, és szülessen meg benne az az elhatározás, hogy soha kollektív bűnösség alapján a világon senkit elítélni és megítélni nem lehet" - jelentette ki Surján László. Úgy vélekedett, hogy ez messze túlmutat a zsidóság körén, miközben a legnagyobb szenvedést és legsúlyosabb tragédiát ők szenvedték el.
   
Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt EP-delegációjának vezetője szerint a második világháború folyamán elkövetett népirtás Európa, ha nem az egész világ történelmének mélypontja, amit minden nemzedéknek számon kell tartania.
   
Az, hogy Raoul Wallenbergről neveztek el egy termet az EP brüsszeli épületében, Tabajdi szerint azt jelzi, hogy a holokauszt Magyarország és a magyar nemzet tragédiája is volt.
   
"Raoul Wallenberg a magyar nemzeti történelem része, svéd diplomataként magyar, mert akkor vállalt kockázatot, amikor nagyon kevesen tették ezt" - hangsúlyozta a szocialista politikus. Hozzátette: a mai közélet szereplőinek pártállástól függetlenül, közösen kell visszaszorítaniuk a gyűlöletbeszédet, amely elvezetett a 20. század szégyenéhez, a holokauszthoz.