Németh Zsolt: Hiteltelen az MSZP bocsánatkérése

Vezető MSZP-s politikusok továbbra is fontosnak tartják,hogy megkérdőjelezik a kettős állampolgárságot, továbbra sem kötelezik el magukat egyértelműen a szavazati jog mellett, sőt kifejezetten ellenzik azt - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára reagált a Duna Közbeszéd című műsorában.

Létrehozva: 2013. január 23., 09:05	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Kósa: Nem változott semmit az MSZP
	"Álságos és ízléstelen az újabb Ron Werber-i ötlet"

Mesterházy Attila a külhoniaktól való bocsánatkérésével kapcsolatban Németh Zsolt úgy fogalmazott: annak még örülni is lehetne, hogy a szocialista párt „megindul” a külhoni magyarok irányába, ugyanakkor egyidejűleg vezető MSZP-s politikusok továbbra is fontosnak tartják,hogy megkérdőjelezik a kettős állampolgárságot, továbbra sem kötelezik el magukat egyértelműen a szavazati jog mellett, sőt kifejezetten ellenzik azt. Szanyi Tibort emelte ki a szocialisták közül, aki szerinte megkérdőjelezi a kettős állampolgárságot, valamint a szavazati jogot. Abban a fajta gyűlöletkampányban, amiben „egy újfajta románozás jelenik meg”, hogy lehetne hitelesnek tekinteni bármilyen bocsánatkérést – tette fel a kérdést Németh Zsolt a műsorban.

Arra a felvetésre, hogy azzal, hogy külföldön is elkezdődik a választási kampány, Mesterházy Attila szerint pedig ez a nacionalisták malmára hajthatja a vizet, az államtitkár azt mondta: nincs a határon túli magyaroknak szükségük arra, hogy Magyarországról menjenek ki a nézetkülönbségeket generáló politikai erők, hiszen a határon túli magyarok között is van mély, meglévő nézetkülönbség.

A romániai parlamenti választásokkal kapcsolatban azt mondta: Romániában nem a legjobban alakultak a választások. Az a fajta együttműködés, mely az elmúlt években jellemezte a román-magyar kapcsolatokat, komoly kihívás előtt áll - emelte ki, hozzátéve: egyelőre nem látják, hogy folytatódhatnak a pozitív folyamatok. Példaként a marosvásárhelyi orvosi egyetemet említette Németh Zsolt, aki szerint még nem látni, hogy megvalósul-e a magyar kar, és nem tudni, mi lesz a restitúció folyamatával, sőt egyes jelek szerint (például a Székely Mikó Kollégium esetében) ez meg is torpant. Hozzátette: bíznak abban, hogy a román kormány ezeket az aggodalmakat elhárítsa.

Németh Zsolt a műsorban arról is beszélt, hogy idén Magyarország tölti be a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) elnöki posztját, immár negyedszer.

E szervezet eredeti neve Alpok-Adria volt, majd Kvadrilaterálénak, később Pentagonálénak hívták a jelenleg már 18 közép-európai országot magába foglaló szervezetet – mondta el Németh Zsolt a Duna Közbeszéd című műsorában hozzátéve, a közelmúltban jelentkezett Litvánia is.

Idén július 1-jén kezdődik a Visegrádi Négyek elnöksége is – emelte ki.

Németh Zsolt úgy véli, a Közép-Európai Együttműködés már az Európai Unió viszonylatában is nagyon sikeres. Rendszeresen stratégiai egyeztetések zajlanak, olyan kérdésekről, mint az unió költségvetése, vagy a kohéziós politika, de fontosnak tartják, hogy ne csak az EU-ban, de például Washingtonban is látszódjon a térség, vagy a keleti nyitás keretében, például Kínában – az egyik fő célkitűzés tehát a térség láthatóságának erősítése.

Hozzátette: a másik fő cél, hogy erősítsék az összekapcsolódási lehetőségeket is infrastruktúrában, közlekedésben, energetikában, és fontos, hogy egy fenntartható fejlődési pályán tudjon maradni a régió, mely egyébként most is az unió növekedési átlaga fölött teljesít.