Gyarmatosított vagy globalizált?

Létrehozva: 2013. január 24., 08:27 | Utoljára frissítve: 2013. január 24., 10:34	nyomtat	küld

Szentmihályi Szabó Péter: Arra emlékszünk, hogy 1869-ben megnyitották a Szuezi-csatornát, de azt nem tudtam, hogy Egyiptom még az Oszmán Birodalom részeként hatalmas fejlődést mutatott, sok tekintetben Európát is túlszárnyalva. A fejlesztések és beruházások azonban olyan nagyok voltak, hogy a hitelezők adósságspirálba vitték az országot, ez 1875-ben államcsődhöz vezetett. „Az ország pénzügyeit 1878-ban angol és francia szakemberek vették át, és szigorú intézkedésekkel korlátozták a költekező államapparátust.” 1882-ben az angolok megszállták Egyiptomot, ahol „a gazdasági fejlődés a gyarmattartó érdekei szerint módosított pályára állt. Felborult a mezőgazdaság egyensúlya, a gyapottermelés növekedett a gabonatermelés rovására, és Egyiptom, korábban a világ első gabonaexportőre, gabonabehozatalra szorult a 20. század elején. Az évtizedek óta működő üzemek korszerűsítése elmaradt, bezárták őket, s a kész- és félkész termék helyett a nyersanyagot szállították ki az országból. Angol ellenőrzés alatt működött a vasút, a hajózás, a kereskedelem, angol nyomdában készült az egyiptomi bankjegy”.