Jelentős eredmény a pénzügyi egyensúly megteremtésében

Varga Mihály tárca nélküli miniszter szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is elismeri, hogy az ország a pénzügyi egyensúly megteremtésében jelentős eredményeket ért el az utóbbi időszakban, de a növekedés lehetőségeinek megítélésében eltér a magyar kormány és az IMF szakértőinek véleménye - a miniszter erről szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt.

Létrehozva: 2013. január 30., 10:38 | Utoljára frissítve: 2013. január 30., 10:44	nyomtat	küld

kapcsolódó

	A magyar bankrendszer stabilan működik
	Varga: Stabilizálásra volt szükség a gazdaságban
	Varga: A nemzetközi szervezetek pozitívan értékelik a hiánycsökkentő lépéseket
	Varga: Magyarország nem pénzért áll sorba
	Varga: Az ország biztonságosan áll a lábán

Varga Mihály elmondta: az IMF-fel egyetértünk abban, hogy a folyó fizetési mérleg tartósan pozitív egyenleggel zár, hogy az ország pénzügyi helyzete javult az elmúlt 2 évben, hisz az államháztartási deficitet 3 százalék alatt tudjuk tartani. A miniszter kifejtette: "a súlyos, nagymértékű hiányokat magunk mögött tudjuk hagyni", az ország adósságállománya csökkent, a korábbi, a GDP-hez mért 82-83 százalékos szintről 78 százalékra esett, a megtakarítások növekedése is jó jel, és a külkereskedelmi mérleg egyenlege is pozitív. "Van sok olyan pozitív elem, amiről mintha kevesebbet akart volna írni az IMF, nagyobb hangsúlyt kapott az anyagukban az, amit mi is fontosnak tartunk, ...hogyan lesz növekedés a gazdaságban" - mondta a tárca nélküli miniszter.
   
Varga Mihály elmondta: miközben az IMF által kiadott anyag is elismeri, hogy középtávon pozitív potenciális növekedés van a magyar gazdaságban, s azt írják, hogy 1-1,5 százalékos bővülés mindenképpen lesz középtávon, eközben kifogásolják, hogy a növekedés miért nem erőteljesebb. Magyarországnak ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön, először az államháztartási hiányt kellett csökkenteni, az adósságállomány növekedését kellett megállítani, ...itt egy tudatosan vállalt kormányzati döntésről van szó - emelte ki.
   
Varga Mihály kifejtette: a valutatalap szakértői azt mondják, hogy a magyar gazdaságban azért nincs növekedés, mert nincs elegendő beruházás, s azért nincs beruházás, mert a bankok nem hiteleznek eleget, s azért nincs elegendő hitelezés, mert a magyar pénzügyi rendszer "túl van adóztatva". A magyar kormány azt mondja, "az helyes társadalmi cél, hogy nem mindig az emberekre hárítjuk a válság terheit" - mondta a miniszter. A bankok adóztatása mellett nagyon nagy szerepe van a hitelezésben annak, milyen kamatokat kérnek a hitelekért, még mindig 15 szálék körül van az a hitel-kamatszint, amin egy vállalkozó hitelt tud felvenni - tette hozzá.
   
Az elmúlt években a devizahitelekkel sok vállalkozó is "megégette magát", ezért óvatosabbak, kivárnak. Emellett a külföldi tulajdonú bankok az elmúlt időszakban jelentős mértékben vontak ki forrásokat Magyarországról, ez sem segítette, hogy a hitelezés szintje magas maradjon - folytatta. Kifogásolták az IMF szakértői, hogy a kormány csökkentette a rezsit, holott "azt halottam a hírekben, a német környezetvédelmi miniszter bejelentette, Németországban is csökkennie kell az energiaáraknak" - mondta a tárca nélküli miniszter.
   
Kifejtette:  a megbeszéléseken a növekedés beindítására csak a hagyományos eszköztár elemeit javasolta az IMF, például felmerült a tömegközlekedés támogatásának további lefaragása, vagy a szociális támogatások célzottabbá tételét vetették fel. A miniszter kérdésre elmondta: mivel ezek a tárgyalások a 2008-as hitelmegállapodás felülvizsgálatáról folytak, az új hiteltárgyalások csak a "fehér asztalnál", a nem hivatalos beszélgetéseken kerültek szóba. "A valutaalap már úgy érkezett Budapestre, hogy előzetesen közölte, ezekről e kérdésekről nem kíván tárgyalni, mi ezt tiszteletben tartottuk" - mondta Varga Mihály.  "Per pillanat" nincs a valutaalap mentőövére szükségünk, ezt a valutaalap is érzékeli - mondta egy kérdésre a miniszter.
   
Arra a felvetésre, hogyan értékeli a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi 25 bázispontos alapkamat-csökkentését, elmondta: a kormány tagjaként ezt nem akarja minősíteni, "nincs jogosítványa ennek minősítésére", de utalt arra: a magyar gazdaság mai helyzetében a kamatcsökkentés folyamata "reális lépéssorozatnak" mondható. Arra kérdésre, tudja-e, ki lesz az új jegybank-elnök, elmondta: a hatályos magyar jogszabályok szerint a miniszterelnök jogköre, hogy megnevezze a jegybankelnök jelöltet, "a miniszterelnök ezt a megfelelő időben meg fogja tenni."