Az unió középtávú költségvetési keretéről egyeztetnek

A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetés ügyében igyekeznek megállapodásra jutni csütörtök-pénteki brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójukon az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli.

Létrehozva: 2013. február 6., 18:03	nyomtat	küld

kapcsolódó

Orbán Viktor részt vesz a rendkívüli EU-csúcstalálkozón

Tavaly november végén erről már rendeztek egy rendkívüli EU-csúcsot, de akkor csak a közelébe tudtak kerülni a megállapodásnak, teljes körű egyetértésre nem jutottak, márpedig a döntéshez valamennyi tagállam egyöntetű támogatására van szükség. Ha az megszületik, a folyamat még mindig nem ér véget: a keretköltségvetést az Európai Parlamentnek (EP) is el kell fogadnia. Az EP azonban nem nyithatja meg újra a részletekről folyó vitát, csak az egész csomagra mondhat igent vagy nemet. Ha érvényes keretköltségvetés nélkül köszöntene be 2014. január elseje, akkor a 2013-as év pénzügyi kiadási szerkezetét kellene alapul venni, de egy ilyen helyzet a gyakorlatban hallatlan nehézségeket támasztana mindenfajta tervezés számára.
   
Az Európai Bizottság 2011 nyarán terjesztette elő eredeti - széles körben "ambiciózusnak" minősített - keretköltségvetési javaslatát. Néhány jelentős nettó befizető tagállam azonban a kiadások erőteljes lefaragásának az igényével lépett fel. A tavaly novemberi csúcson Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke már olyan számsorokat terjesztett elő, amelyek jelentős kiadásnyesést mutattak. Mivel így sem született kompromisszum, Van Rompuy most újabb keretköltségvetési előterjesztést ígér - nem korábban, mint csütörtök délután háromra, a csúcstalálkozó kezdetére. A tagállami vezetők tehát azzal kezdik majd a találkozót, hogy átveszik Van Rompuytől a dokumentumot, majd azzal minden delegáció visszavonul, és lázas számolásba kezd, elfogadható-e számára a javaslat. A csúcstalálkozó így érdemben majd valamikor csütörtök este kezdődhet újra.
   
Andor László, a foglalkoztatási, szociálpolitikai és társadalmi befogadási kérdésekben illetékes magyar EU-biztos szerdán azt mondta újságíróknak, hogy minden jel szerint megszülethet a kompromisszum. Nem zárta ki, hogy annak tartalma - az Európai Bizottság számára sajnálatos módon - nem csupán az eredeti, 2011-es javaslatnál, hanem Van Rompuy tavaly novemberi számainál is kisebb kiadási főösszeget fog mutatni.
   
Magyarország számára különösen súlyos kérdés a kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatások jövője. Az eddigi tervezetek mindegyikéből az következik, hogy az eddiginél lényegesen kevesebb kohéziós forrás juthat Magyarországnak a jövőben. Ennek egyik fő oka, hogy a támogatások nagyságrendjét az egyes tagországok gazdasági teljesítményének várható alakulásától - a növekedés remélt mértékétől - teszik függővé.
   
Orbán Viktor miniszterelnök az előző csúcstalálkozón, valamint a minap, január végén tett brüsszeli látogatásakor is nyomatékkal hangsúlyozta: az uniós alapértékekkel lenne ellentétes, ha a fejletlenebbek felzárkóztatását célzó források éppen a leginkább elmaradottak számára nem lennének elérhetők.
   
Márpedig brüsszeli EU-diplomatáktól származó adatok szerint a jelenlegi előterjesztések alapján a helyzet a következő: az EU 69 elmaradottnak számító régiója közül 40 olyan országban található, amely ország maga is az elmaradott kategóriába esik, e negyven ilyen régió közül 31-ben növekszik a kohéziós források összege, a fennmaradó 9 közül pedig - ahol az csökken - 6 Magyarországon van, 3 pedig a balti térségben.