Martonyi: A gazdasági siker legitimálja a bel- és külpolitikát

A gazdasági siker egyaránt legitimálja a bel- és külpolitikát, ez igaz Európára, Közép-Európára és Magyarországra is - mondta Martonyi János külügyminiszter a Világgazdaság című napilap gazdasági kilátásokról rendezett konferenciáján, csütörtökön Budapesten.

Létrehozva: 2013. február 7., 12:20 | Utoljára frissítve: 2013. február 7., 12:26	nyomtat	küld

kapcsolódó

Martonyi: Magyarország partner a helyzet rendezésében

A miniszter megjegyezte, hogy ezért a nemzetközi kapcsolatrendszerben egyre fontosabb a gazdasági siker. A gazdasági célok, érdekek és kapcsolatok alapvetően meghatározzák a politikai cselekvés irányait is, és a politikának segítenie kell ezek érvényesülését - fogalmazott. Ezért hirdette meg Magyarország a globális nyitás politikáját - mondta. Ilyen méretű országnak különösen figyelembe kell vennie, hogy a gazdasági érdekei fontosak külpolitikai szempontból is - tette hozzá.

Hangsúlyozta, a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) EU-n kívüli országai felé a magyar kivitel jelentősen bővül, errefelé jó lehetőségei vannak Magyarországnak. A KEK-nek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A KEK tagállamai közül kilenc tagja az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik az unióhoz.

"Mindent előre ki akarunk számítani, mert a jövő egyre kiszámíthatatlanabb"

Martonyi János felidézte, korábban a kereskedelem követte a politikát, az volt a jellemző, hogy "először jön a hadihajó, utána jönnek a kereskedők". Tehát a politika csinált utat a gazdaságnak, és az országok súlyát, befolyását vizsgálva elsősorban a lakosság, a termelési kapacitások és a védelmi képesség számított - emlékeztetett. Hozzáfűzte, ma már inkább GDP-ról, GNI-ról, növekedésről, kereskedelemi és fizetési mérlegről, adósságállományról beszélnek. Ugyanakkor a politika még ma is beleszól a gazdaság alakulásába, a válság kitörése óta is a politikusoktól várják a megoldást a kialakult helyzetre - közölte.

Arról is beszélt, hogy meglátása szerint "nincs világuralom, nem is lesz". Az Egyesült Államok nem áll egyedül a világ élén, és Kína sem kerül majd ilyen pozícióba. Nem lehet olyan nagyhatalom, amely gazdaságilag vagy geopolitikailag uralkodó helyzetbe kerülhet, legfeljebb csak bizonyos területeken lehet domináns - vélekedett.

Kifejtette, egyre jelentősebbek a kockázatok a világgazdaságban, és meg kell próbálni ezeket előre felmérni és előre jelezni. "Mindent előre ki akarunk számítani, mert a jövő egyre kiszámíthatatlanabb" - mondta. Az EU-val kapcsolatban kiemelte, ez az "iskolapélda" arra, hogy a gazdaság megelőzi a politikát. Már a kezdetekkor rájöttek, hogy ha egységes Európát akarnak, azt csak a gazdasági integráción keresztül lehet megvalósítani. De így egyensúlyhiány jött létre a gazdasági és politikai integráció között - mutatott rá, hozzátéve, a politikai egységet jóval nehezebb megvalósítani.

Nincs félnivalónk a szabadkereskedelemtől

Az EU gazdasági tekintetben rendkívül jelentős, nagy a szerepe a világkereskedelemben, messze a világ legnagyobb hatalma a fejlesztési politikában - mondta. Megjegyezte, a politikai integráció azonban messze elmarad a gazdasági mögött, bár ez a helyzet sokat javult.
A külügyminiszter kifejtette, az EU kereskedelempolitikája a szabadkereskedelem filozófiájára épül, és Magyarországnak nyitott gazdaságként nincs félnivalója a szabadkereskedelemtől.

Úgy vélte, mivel a jövőben a világ GDP-jének jelentős részét Európán kívül termelik meg, teljesen természetes, hogy az EU maga is nyit kifelé. Ennek a nyitásnak három irányba kell megvalósulnia: a csatlakozásra váró országok, Törökország és Oroszország felé - közölte Martonyi János.

Oroszország döntő tényezője a magyar energiabiztonságnak

Magyar államkötvények orosz vásárlásról nem tudok, de az vitathatatlan, hogy Oroszország döntő tényezője a magyar energiabiztonságnak - felelte Martonyi János külügyminiszter újságírói kérdésre. Martonyi János a Világgazdaság napilap által szervezett konferencián arra a kérdésre reagált, amely szerint Orbán Viktor múlt heti moszkvai látogatásán megegyezett volna Vlagyimir Putyin elnökkel egy pénzügyi csomagról, amelynek keretében az orosz állam 4,6 milliárd dollár értékű magyar állampapírt jegyezne le, 2,25 százalékos kamat mellett. A külügyminiszter emlékeztetett, hogy orosz részről is cáfolták a hírt.

Amikor bizonyos tranzakciók létrejönnek, akkor természetesen tájékoztatni kell a közvéleményt, de elképzelésekről ötletekről addig nem érdemes beszélni, amíg ezek nem jutnak el a valószínűség állapotába - egészítette ki a választ. Magyarország kapcsolatának Oroszországgal meghatározó eleme a gazdaság, Oroszország döntő tényezője a magyar energiabiztonságnak - mondta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy az energiabiztonságnál fontosabb geopolitikai és biztonsági kérdés alig van.

"Ezért is ez adja magyar-orosz kapcsolatok alapját, minden más részletkérdés" - fogalmazott Martonyi János. A külügyminiszter jelezte, hogy ma még nem lehet megmondani, melyik cég fogja bővíteni Paksot és az építkezés milyen finanszírozás mellett fog megvalósulni, ami biztos, hogy pályázat lesz. Az energiabiztonság a források és az útvonalak diverzifikálása mellett valósulhat meg - hangsúlyozta Martonyi, megemlítve, hogy a Déli Áramlat megépítése az útvonal diverzifikálásának eszköze. Ez a projekt fontos magyar érdek - szögezte le Martonyi János.