ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

A jegybank elaludt a volánnál

Úgy tűnik, nem a magyar államnak van jegybankja, hanem sokkal inkább az itt működő, jobbára külföldi tulajdonú kereskedelmi bankoknak. A jegybank - a számvevőszék adatai szerint - megdöbbentően sok, mintegy ezermilliárd forint kamatot fizetett ki a kereskedelmi bankoknak az elmúlt öt évben. Abban a válságos időszakban, amikor a likviditás biztosítása lett volna az egyik legfőbb feladata a nemzeti banknak. Ehelyett a térségben a legmagasabb kamatokat kínálta a pénzintézeteknek, amelyek korlátlanul vásárolhattak kéthetes MNB-kötvényeket, vagy helyezhették el jó pénzért egy napra pénzüket a központi bankba.
Létrehozva: 2013. február 14., 09:02
nyomtat küld

Más jegybankok gyakorlatával összehasonlítva az utóbbi évek magyar monetáris politikája enyhén szólva is kilóg a sorból. Miközben a hozzánk hasonló gazdasági és inflációs gondokkal küszködő Románia jegybankja 1,2 százalékos kamatot ad a kereskedelmi bankoknak, addig nálunk ez a kamat 4,25 százalék, a többi visegrádi államról már ne is beszéljünk,annyira nagyok a különbségek.

Ennek az önsorsrontó politikának a negatív hatása elsősorban az, hogy a jegybankba hordott ezermilliárdok nem a gazdasági vérkeringésbe kerültek be, hanem a magas alapkamathoz igazodva biztos és magas profitot hoznak a pénzintézeteknek, amelyeknek így végképp nem éri meg hitelezni a magyar vállalatoknak vagy a lakosságnak. Nem lehet elégszer ismételni, hogy mindez olyan időszakban történik, amikor az itthoni pénzszűke amúgy is lefékezte a befektetéseket, mélyítve a válságot. Ma már ott tartunk, hogy a honi vállalatok betéteinek összege több, mint a hitelük. Vagyis a cégek megtakarítanak és kivárnak ahelyett, hogy hitel segítségével fejlesztenének új munkahelyeket teremtve. A beruházási kedv megcsappanásának egyik korlátja éppen a jegybanki magas alapkamat, amely akárhogy is lépdelt lefelé az utóbbi hónapokban, a Magyarországon működő hét legnagyobb bank összefogása révén annak eddig nem sok látszatja mutatkozik a hitelek kamatainál.

Félreértés ne essék, egész Európa a beruházások hiányával küzd, de míg a náunk szerencsésebb sorsú államokban a központi bankok mindent megtesznek a gazdaságba beforgatható pénzmennyiség növeléséért, addig a magyar jegybank mintha már régen elaludt volna a volán mögött. Végzetes hiba, hogy a Szabadság téri elefántcsontpalotában nem ismerték fel: 2007 végétől mindenhol új időszámítás következett be a központi bankok életében. Más lett az elsődleges szerepük, már nem az infláció elleni küzdelem, hanem ennél sokkal több: a pénzügyi válság hatásának tompítása, a pénzügyi stabilitás segítése és a kormányokkal szinkronban cselekvés az államadósság kezelésénél. Kiderült, hogy a piac önkiegyensúlyozó szerepébén már nem lehet bízni, ezért vált szükségessé a kormányokkal való együttműködés, ami erősítené a jegybanki lépések pozitív hatását is.

Márpedig ennyire válságos időkben nincs helye a torzsalkodásnak, a gazdaság szekerét nem lehet kétfelé húzni. Míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elakadt lemezként ismételgette, hogy legfőbb feladata az árak stabilitásának őrzése, addig a többiek cselekedtek, és a monetáris eszköztár egészét bevetették a gazdaság élénkítéséért. A pénzromlás ugyan nálunk még mindig gyors, öt-hat százalék körüli, de ez önmagában nem annyira veszélyes, hogy pusztán ezzel a feladattal kellene foglalkoznia az MNB-nek. Ráadásul még ezt á célt sem sikerült elérnie a nemzeti banknak.

Az infláció azért mérséklődött, mert a lakosság és a vállalatok törlesztik a korábban hosszú távra félvett hiteleiket, a devizában eladósodottak próbálnak a felszínen maradni, vagyis nem maradt pénz költekezésre. A kereslet-kínálat törvénye szerint mindez már önmagában is mérsékli a drágulást. De a jegybank mintha nem vette volna észre, hogy elszállt az inflációs cél követésének ideje. Miközben mantraként ismételgették a háromszázalékos inflációs célt, negyedéves jelentéseikben ennek várható ideje mindig késett. Ma már ember nincs, aki komolyan venné a lefelé tartó görbéket, amelyeket szépen rajzolgatnak, legyező formában, mutatva a megvalósulás kockázatát. Ennek a legyezőnek mindig a legfelső sávjában maradtunk, bármilyen magasan is tartották az alapkamatot.

A pénzromlást nem sikerült megfékezni a magas irányadó kamattal, de mennyibe került ez a kamatszint a jegybanknak? A számvevőszék számításai szerint vagyonokba. Öt év alatt ömlöttek a százmilliárdok a kereskedelmi bankoknak, amelyek majd bolondok lettek volna nem a központibankba hordani a pénzüket, ahol biztosan kaptak 6-10 százalékot a teljesen kockázatmentes és rövid futamidejű befektetéseikért, Nem kellett ügyfelekkel bajlódniuk, és kalkulálni a nem fizetés esélyével. A magas kamatszint ráadásul szinte kizárólag a külföldi bankokhoz került, lévén a hazai bankrendszer 95 százalékát ők tartják a kezükben. Kialakult tehát az a gyakorlat, hogy az MNB-ben fialtatott pénzek nemcsak hogy kikerültek a magyar gazdaságból, hanem a magyarországi leányvállalatok haza is utalták az itt megszerzett hasznot. Mint a Világgazdaság konferenciáján a minap elhangzott: ma már azzal az abszurd helyzettel kell számolnunk, hogy a magyar betétesek pénzéből hiteleznek az anyabankok külföldön. Ezt a bizarr, kiszolgáltatott helyzetet köszönhetjük a Horn-kormány bankprivatizációjának és annak, hogy a rendszerváltás után 22 évvel ez a kabinet az első, amely célul tűzte ki a tisztán magyar tulajdonú új bankok alapítását. A takarékszövetkezetekre épülő hazai hálózat ötletét csak támogatni lehet, akármennyire is megkésett a törekvés.

A teljes publicisztikát a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.

(Szabó Anna - Magyar Nemzet, 2013. február 14.)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések