Klinghammer: Morális kérdés a hallgatói szerződés

Klinghammer István a Vasárnapi újságnak még a hét közepén úgy nyilatkozott, hogy a röghöz kötés jól hangzik, csak sértő, ugyanis senki nem köt röghöz senkit. Mint kifejtette, az egyetemi tanulmányokat lehet úgy végezni, hogy valaki maga vagy a Diákhitel 2-t felhasználva finanszírozza a költségeket, és akkor „teljesen szabad ember”.

Létrehozva: 2013. február 17., 12:35	nyomtat	küld

kapcsolódó

Átalakítások az Emberi Erőforrások Minisztériumában

Amennyiben azonban a társadalom pénzén képezik ki, akkor „morális kérdés”, hogy a tanulmányok után valamit visszaszolgáltasson a közösségnek a munkájával, a tudásával. Ha valaki elfogad egy támogatást valakitől, akkor „kutya kötelessége” azt megköszönni és igyekeznie kell viszonozni – fogalmazott. Leszögezte: félreértés, hogy a felsőoktatás, mint szolgálgatás alanyi jogon jár. Olyan dologról van szó, amelyet „tehetséggel, motivációval, szorgalommal valahogy ki kell érdemelni”.

Úgy vélte, hogy sok hallgató nem a valódi tudásért, sokkal inkább a kreditek megszerzése érdekében tanul, rossz jegyekkel, a sokadik pótvizsga után teljesíti a tárgyakat, és élvezi a diákléttel együtt járó kedvezményeket. Sokakat inkább a „lébecolás” motivál, semmint az értelmiséggé válás ethosza – mutatott rá nyíltan a frissen kinevezett államtitkár.