Az őshonos haszonállatokról egyeztettek a VM-ben

Létrehozva: 2013. február 20., 08:10 | Utoljára frissítve: 2013. február 21., 15:11	nyomtat	küld

A megbeszélést követően Szieberth István, a miniszter szakmai tanácsadója az MTI-nek elmondta: a két miniszteri tanácsadó testület - a Haszonállatok Génerőforrás Bizottság és a Sertés Stratégia Tanácsadó Munkacsoport - tagjai értékelték a múlt évi tevékenységüket, valamint áttekintették az aktuális helyzetet. Szieberth István jelezte: a vidékfejlesztési tárca vezetője elégedett volt a testületek munkájával.

A két testület munkáját koordináló vezető rámutatott arra, hogy a magas takarmányárak nemcsak a sertéstartókat, hanem az őshonos állatfajtákkal - például a szürkemarhákkal és a mangalicákkal - foglalkozó állattartókat is sújtják. A szakértők az egyik fontos kritériumnak nevezték, hogy az őshonos állattartás során ne keletkezzen veszteség, ezek tartásánál ugyanis a génmegőrzés is alapvető feladat.

Szieberth István kiemelte: a sertéstartásban Magyarországnak nem a dán és a holland tömegáruval, tömegtermeléssel kell versenyeznie, hanem meg kell teremteni a piacon elismert magyar minőséget. Ennek egyik igen fontos eleme, hogy legyen Magyarországon elegendő szaporítótelep, ahonnan egységes minőségű alapanyaghoz juthatnak a termelők.

A szakmai tanácsadó hangsúlyozta: a sertéstartásnak a vidék húzóágazatává kell válnia a tervezett mintegy 3 milliós sertésszámnövelés következtében, a feltételek ehhez adottak. A sertésstratégia megvalósítása munkahelyteremtéssel is jár, és növeli a vidék megtartó képességét - emelte ki. A szakember hozzátette: az őshonos állattartás lényegében egy márka, azaz zászlóshajó, amellyel Magyarország minőségi árut tud produkálni. Ezekre a termékekre is megvan a piaci igény - jelezte.