"Hagyományainkat ápolva tudunk együtt jövőt építeni"

Létrehozva: 2013. március 5., 18:45	nyomtat	küld

A Scheiber Sándor-díjat minden évben azok kaphatják meg, akik a hebraisztika, judaisztika, zsidó vallás és az oktatás, valamint a zsidó és nem zsidó emberek közötti párbeszéd és tolerancia előmozdításáért - a magyar kultúra szolgálatában - kimagasló munkát végeztek.
    
Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára - aki Balog Zoltán miniszter nevében adta át a díjakat - ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, a száz éve született Scheiber Sándor példa "arra az életre, mely egyszerre szolgálja hazáját, őrzi hitének szent hagyományait". "Megerősít, és meg kell, hogy erősítsen azon meggyőződésünkben, hogy hitünket, hagyományainkat ápolva tudunk együtt igazi jövőt építeni" - tette hozzá.
    
Az államtitkár beszélt arról, hogy a zsidóság már a honfoglalás kora óta együtt élt a magyarokkal, s ez az együttélés mind a magyarság, mind a zsidóság számára gyümölcsöző volt, "felbecsülhetetlen értéket hozott létre". Úgy fogalmazott: a zsidóság a nemzet részéve vált, munkájuk döntő részében hozzájárult az 1867-es kiegyezés követő évtizedek modern újkori Magyarországának megteremtéséhez, s "mind a tudományok, mind a művészetek területén megkerülhetetlenül beleírták magukat a magyarság lelkébe". Mint mondta, ennek az együttélésnek vetett véget a két világháború közötti, mind élesebb és a vészkorszakba torkolló zsidóellenes politika.
    
Hölvényi György beszédét azzal zárta: a díjazottak példája "mindannyiunk számára erőt ad ahhoz, hogy egymás megismerése és megbecsülése által ne csak közelebb kerüljünk egymáshoz, hanem együtt dolgozzunk hazánk megújításán".
   
 Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete arról beszélt, hogy Scheiber Sándor multikulturális ember, "híd" volt a magyar és a zsidó kultúra között. Munkássága és az, amit ránk hagyott, szerves része az antiszemitizmus és a rasszizmus elleni munkálkodásnak - tette hozzá.
    
Erős Ferenc munkásságát méltatva Voigt Vilmos néprajzprofesszor elmondta, a díj odaítélésekor a pszichológusnak nem csupán a közvetlenül zsidó témájú tevékenységét értékelték, hanem mindazt, ami a mai magyar társadalomban az egyének, a csoportok valódi megismerése érdekében tett, s nagyra becsülik az elesettek és szenvedők iránti érzékenységét és felelősségét is.
    
David Gur tevékenységéről Komoróczy Géza orientalista beszélt. Azt mondta, Grósz Endre, később felvett nevén David Gur egykori érdemei mellett különleges a szervezői és szellemi teljesítménye, az, hogy vállalkozott arra: Izraelben élő egykori társaival együtt fenntartják az 1944. évi cionista ellenállás hőseinek emlékét. Ő alapította és máig vezeti a Magyarországi Cionista Ifjúsági Mozgalmak Történetét Kutató Társaságot. Közölte, a David Gur által szerkesztett átfogó, héberül, angolul és hamarosan magyarul is megjelenő életrajzi lexikon "a magyar cionista hősök valóságos Pantheonja".
    
Schőner Alfréd, a díjat odaítélő szakmai bizottság elnöke Szalai Anna irodalomtörténész és szerkesztő munkásságát méltatva elmondta, Szalai Anna másfél évszázad zsidó vonatkozású magyar irodalmával foglalkozik, a 18. század végétől a vészkorszakig; a magyar nyelvű zsidó írók első műveivel, befogadásukkal és kitaszításukkal, a zsidóábrázolás eszközeivel és aktuálpolitikai szempontjaival a nem zsidó és zsidó írók prózájában.
    
A díjazottak közül David Gur nem tudott részt venni az ünnepségen, ő Tel-Avivban veszi majd át az elismerést.
    
A rendezvényen megjelent Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, valamint Scheiber Sándor lánya, Scheiber Mária is.
    
Scheiber Sándor (1913-1985) nyelvész, irodalomtörténész, a nyelvtudomány doktora, a budapesti Rabbiképző Intézet újjászervezője és igazgatója, a neológ zsidóság egyik kiemelkedő alakja volt.