"Bosszúból nem lehet a lelkeket is átölelő béke"

A bűn nem legitimál bűnt, bosszúból nem lehet a lelkeket is átölelő béke - fogalmazott Kövér László  az elhurcolt magyarországi németek tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen hétfőn az Országházban.

Létrehozva: 2013. március 11., 12:24 | Utoljára frissítve: 2013. március 11., 12:58	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Kövér: A baloldal kikezdi a társadalmat összetartó értékeket
	Kövér: Európa sikeréhez szilárd azonosságtudatra van szükség

"Ha követjük a szemet szemért, fogat fogért elvet, mindannyian megvakulunk, megnyomorodunk. A 20. századnak éppen ez volt a legnagyobb tanulsága" - mondta a házelnök. Az Országgyűlés elnöke II. János Pál pápát idézte, miszerint "az igazság szabaddá tesz". Mint kiemelte: a mai magyarok, az egykori legyőzöttek unokái, dédunokái vannak már annyira szabadok, hogy elismerik az egykor kitelepített német honfitársaik igazságát, és bocsánatot kérnek tőlük. Kifejtette:  a magyarok abban, hogy az emberek erőszakos megfosztása a szülőföldjüktől, gyökereiktől emberiség elleni bűncselekmény, amely minden körülmények között erkölcsi elégtételt követel.

Kitért arra is: hisznek abban, hogy a közös Európa, amely a közös érdekeken túl, a valódi béke, a kiengesztelődés jegyében született meg, nem feledi a történteket, és hogy egy napon minden állama törli jogszabályai közül a kollektív bűnösség elvén alapuló azon súlyosan kirekesztő dekrétumokat, amelyek eredményeként emberek tömegeit űzték el otthonukból. Hisznek abban - folytatta, - hogy Európában minden közösség szabadon használhatja nyelvét és jelképeit, szabadon kifejezheti összetartozását, s utódaikban is megőrizheti önazonosságát.
   
"Hiszünk abban, hogy eljön az idő, amikor ezt nem csak valamiféle nemzetközi nyomásnak engedve fogják nekik megengedni, hanem a méltányosság jegyében is: abból a meggyőződésből kiindulva, hogy mi, Európa nemzetei, összetartozunk, akiket immár nemcsak nagyszüleink, dédszüleink áldozata, de unokáink, dédunokáink jövője is összeköt" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Hisznek abban, hogy közös Európa, amely a közös érdekeken túl, a valódi béke, a kiengesztelődés jegyében született meg, nem feledi a történteket - mutatott rá.
   
Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere rámutatott: a kormány ismeri a sebek mélységét, és elkötelezett a trauma enyhítésében, ebben segít ez az emléknap, és ezt támasztja alá a magyarországi nemzetiségi politika is. A bocsánatkérés soha sem a gyengeség, hanem mindig az erő jele, ha valamit megtanulhattak II. János Pál pápától, ez az - mondta. Megértés ugyanakkor csak akkor lesz, ha megértik egymást, és ez csak akkor lehet, ha megértik egymás történelmét is - fejtette ki, hozzátéve: "mi akkor is a barátaik maradunk, ha nem értenek meg bennünket, vagy éppen félreértenek bennünket".
   
 Az Országgyűlés 2012. decemberében fogadta el azt a határozatot, amely január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának napjává nyilvánítja. Az ünnepségen a határozat díszpéldányát adta át Kövér László a Bundestag elnökének.