Martonyi: Mondjon véleményt a Velencei Bizottság

Magyarország felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény küszöbön álló módosításáról - erősítette meg hétfőn Martonyi János külügyminiszter újságírói kérdésre Brüsszelben.

Létrehozva: 2013. március 11., 16:47 | Utoljára frissítve: 2013. március 11., 18:41	nyomtat	küld

kapcsolódó

Áder: Magyarországon fogom elmondani az álláspontomat

 Magyarország nyitott a párbeszédre - fogalmazott a külügyminiszter, miután tanácskozott uniós kollégáival. "Ha bármi ellentétes az uniós joggal, találunk rá megoldást. Minden esetben bármiről, bármikor, bárkivel készek vagyunk tárgyalni" - hangsúlyozta. Martonyi János, aki a múlt hét végén terjedelmes levéllel fordult uniós kollégáihoz az alaptörvény módosításával kapcsolatos félreértések tisztázása érdekében, hétfőn, a külügyminiszterek tanácskozását követően úgy nyilatkozott, hogy a tanácsülésen ez a téma nem került szóba.
    
Arra a felvetésre, hogy az alaptörvény módosítása több - a többi között az Európai Bizottság által is - kifogásolt kérdést emel alkotmányos szintre, Martonyi János példaként a hallgatói szerződések kérdését és a hajléktalanokkal kapcsolatos vitát emelte ki, és elmondta, hogy az alaptörvény szövege a módosítást követően csak arról rendelkezik, hogy az illetékes jogalkotók jogszabályt alkothatnak ezekről a kérdésekről. Szerinte ezeket a jogszabályokat minden valószínűség szerint a korábbi észrevételek figyelembe vételével alkotják majd meg.
    
Martonyi János fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a négy uniós külügyminiszter által a múlt héten José Manuel Barrosónak írt levél "nem Magyarországról szól". Dánia, Németország, Hollandia és Finnország külügyminisztere azt kérte az Európai Bizottság elnökétől, hogy a brüsszeli testület tegyen javaslatot a mostaninál hatékonyabb és gyorsabban alkalmazható mechanizmus kidolgozására az európai alapértékek védelme érdekében.
    
Martonyi János kijelentette: Guido Westerwelle német külügyminiszter biztosította arról, hogy ez minden tagállamra ugyanúgy vonatkozna, nem csak egy országra, és nem csak a 2004 után csatlakozottakra.
    
Egy ilyen mechanizmusnak "minden tagállamra ki kell terjednie, (...) megkülönböztetésmentesen kell minden tagállammal szemben alkalmazni. (...) Ehhez nagyon világos, tiszta, egyértelmű jogi megoldások és garanciák kellenek" - vélekedett a külügyminiszter.
    
Guido Westerwelle német külügyminiszter délelőtt úgy nyilatkozott, hogy azért fordult három kollégájával együtt a múlt héten az Európai Bizottsághoz, mert Európa értékközösség, aminek a tagállamok jogrendjében is meg kell mutatkoznia. Magyarországgal kapcsolatban a liberális német politikus megemlítette, hogy kedden korán reggel találkozik Áder János államfővel. "A szövetségi kormány sosem hagyott kétséget afelől, hogy Európa értékközösség, ezek az értékek és jogok pedig nem elég, ha papíron léteznek, a gyakorlatban is meg kell valósulniuk. Európában ez a mindannyiunk számára érvényes mérce" - fogalmazott a német külügyminiszter.
    
Az Országgyűlés hétfő délután fogadta el az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását, amellyel az alkotmányba foglalták az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, az egyházak Országgyűlés általi elismerésének rendje, valamint a nemzetiségekre vonatkozó szabályok. Emellett rögzítették a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét, a közterületen lakás megtiltását, valamint hogy az Ab csak az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül az alkotmányt.