Kövér: A 12 pont a szabadság mércéje

Az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseit összefoglaló 12 pont a szabadság mércéje a forradalom után 165 évvel és a jövőben is - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden Münchenben, a bajor fővárosban működő magyar főkonzulátus és a Magyar Katolikus Misszió március 15-i ünnepségén.

Létrehozva: 2013. március 13., 08:25 | Utoljára frissítve: 2013. március 13., 09:28	nyomtat	küld

A házelnök ünnepi beszédében kiemelte: a 12 pont teljesülésén lehet lemérni, hogy van-e szabadság. A sajtó szabadságától, a felelős közteherviselésen át a nemzet határokon átívelő egyesüléséig "minden korszakban meg kell valósulnia minden pontnak, hogy magyar szabadságról beszélhessünk" - mondta Kövér László. Amikor "a béke esztendeit éljük", a 12 pont "magától értetődő valóság", amikor pedig elnyomatás ellen kell küzdeni, a 12 pont "biztos irányjelzőként mutatja az elérendő célt" - tette hozzá az Országgyűlés elnöke. Hangsúlyozta: a szabadság nem csak jogokat jelent, hanem "azt jelenti, hogy összetartozunk". Unióra nemcsak az erdélyi magyarsággal van szükség, hanem a világon szétszóródott valamennyi magyarral - mondta Kövér László, hozzáfűzve, hogy "meg kell találnunk egymást, újra fel kell vennünk a szálakat", és ki kell építeni azokat az utakat is, amelyek "hazáig, Magyarországra vezetnek".
   
Magyar diplomaták, politikusok és több mint száz helyi magyar előtt elmondott müncheni beszédében a házelnök hangsúlyozta: a nyugati magyar emigrációra 1945 és 1956 nagy kivándorlási hullámai után "ismét hatalmas feladat hárul a nemzet megtartásából", mert "hazánk gazdasági bajai miatt sokan keresik a válságban lévő Európában a boldogulást". A nyugati magyar közösségeken is múlik, hogy a boldogulást Európában kereső anyaországiak "meg tudják-e találni egymást, meg tudják-e fogni idekint is egymás kezét, és céljaikat elérve megtalálják-e a haza vezető utat" - mondta Kövér László
   
A házelnök hangsúlyozta: nem szabad feledni, hogy "Európa mint üzleti vállalkozás, amelyet látszólag közös kvóták és közös piaci szabályok tartanak mozgásban, csak addig maradhat meg, amíg megmarad az európai összetartozás közös értékekből, közös kultúránkból, közös hitből készült erkölcsi alapja", és amíg "az önmagukat becsülő, de egymás méltóságát tiszteletben tartó szuverén nemzetek egymás közös értékein, a tiszta erkölcsön, a polgári erényen és egymás méltánylandó érdekein alapuló szövetsége adja Európát".