Az Európai Parlament megvédte a Közös Agrárpolitika jövőjét

Létrehozva: 2013. március 14., 09:18	nyomtat	küld

Az alábbiakban Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő értékeli a szavazást.

A képviselő szerint a szerdai szavazás legfőbb eredménye, hogy a KAP-nak van jövője. Emlékeztetett rá: a 2011-es magyar EU-elnökség egyik legfontosabb célja a KAP megőrzése, a mezőgazdasági támogatások megvédése volt. Kudarcot vallottak ugyanakkor azok, akik szerint a KAP-ot meg kell szüntetni. A magyar gazdák minden bizonnyal emlékeznek még Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szavaira, miszerint a gazdáknak nincs is szükségük támogatásokra.


1. Közvetlen kifizetések (földalapú támogatások)

Glattfelder Béla üdvözölte, hogy megszűnik az új tagállambeli, és így a magyar gazdák hátrányos megkülönböztetése a közvetlen kifizetések terén: a magyar gazdák ugyanúgy a támogatások 100%-át kapják, mint a régi tagállamokbeli termelők. Ennek köszönhetően a magyar mezőgazdaság a 2014-2020-as költségvetési időszakban 20%-kal több támogatást kap, mint a megelőző 7 évben.

Magyar szempontból fontos eredmény, hogy a termeléshez kötött támogatásban részesülő ágazatok körét sikerült jelentősen kibővíteni. Fennmaradhat a dohánytermelők támogatása, ami által sikerülhet megőrizni 20 000, főként roma származású, alacsonyan képzett munkavállaló munkahelyét. De lehetőség lesz támogatásokat nyújtani a sertés- és baromfiágazatban.

A képviselő leszögezte: a mezőgazdaság legfontosabb feladata az élelmiszertermelés. Az EU agrárpolitikája már jelenleg is a legzöldebb, leginkább környezetvédő a világon.
Ezért elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság javaslatai alapján új környezetvédelmi intézkedéseket vezessenek be. Ezek megdrágítják a termelést, és arra kényszerítik a gazdákat, hogy jelentős területeken hagyjanak fel a termeléssel.

A zöldítés miatt csökkenhet a termőterület Európában, ami veszélyeztetheti az élelmiszerbiztonságot. Ráadásul jelentősen növeli a gazdák adminisztrációs terheit és csökkenti jövedelmezőségüket.

Az ún. zöldítési intézkedések miatt a közvetlen kifizetésekre vonatkozó javaslatot ezért a Fidesz európai parlamenti delegációja elutasította.
 

2. Piaci támogatások

Fontos magyar siker, hogy sikerült megőrizni a legfontosabb piaci szabályozásokat.
2020-ig fennmaradhat a cukorkvóta, és így tovább működhet az egyetlen megmaradt cukorgyár, a kaposvári.
2030-ig hatályban lesznek a szőlőtelepítési korlátozások. Ezek nélkül a tőkeerős spanyol, olasz borászatok hatalmas mértékű szőlőtelepítésekbe foghattak volna, kiszorítva a kevésbé versenyképes magyar termelőket.
Glattfelder Béla javaslatára 30 000 tonnával nőhet Magyarország izoglükóz kvótája. A képviselő kiemelte: egyedülálló magyar sikerről van szó, hiszen egyetlen más tagállam termelési kvótája sem nő.
A KAP-ról szóló további tárgyalások során törekedni kell arra, hogy hazánk izoglükóz-kvótája tovább nőjön.
A tejkvótákat sajnos nem sikerült helyreállítani. A képviselő szerint a tejkvóták helyébe lépő piaci szabályozások nem képesek biztosítani a termelők számára a tejpiac stabilitását.


3. Vidékfejlesztés

A vidékfejlesztési forrásokat a tagállamok jóval szabadabban használhatják fel, mint a megelőző hétéves költségvetési időszakban.
Aggályos ugyanakkor, hogy egy szocialista módosító javaslat miatt a források 25%-át kizárólag környezetvédelmi és biogazdálkodásra lehet felhasználni.
Magyar szempontból fontos eredmény, hogy az Európai Parlament lehetővé tenné az öntözési beruházások támogatását új beruházás esetén is. Az Európai Bizottság eredeti javaslata a meglévő öntözési kapacitások felújítása során 25%-os vízhasználat-csökkenést írt volna elő, ezzel az új beruházásokat kizárta volna.


4. Pénzügyi ellenőrzés

Az Európai Parlament által elfogadott jelentésnek köszönhetően jelentősen egyszerűsödhetnek és kevesebb adminisztrációval járhatnak a jövőben a támogatások.

Glattfelder Béla hozzátette: az Európai Parlament jelenlegi álláspontja nem végleges. Az ezt követő háromoldalú – Tanács, Európai Bizottság, Európai Parlament – tárgyalásokkal kapcsolatban rögzíti az Európai Parlament pozícióját. A KAP 2014-2020 közötti jövőjéről az uniós vezetők idén júniusban kívánnak végleges megállapodásra jutni.