Giró-Szász: Százszázalékosan teljesített a katasztrófavédelem

A kormányszóvivő szerint az élet- és vagyonvédelem tekintetében százszázalékosan teljesített a katasztrófavédelem, a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők a közutakon a hó fogságában rekedt emberekkel kapcsolatban. Giró-Szász András a Kossuth Rádió 180 perc című műsorábanarról is beszélt, hogy a magyar kabinet - ahogyan korábban más jogszabályok esetében - most az alkotmánymódosítás ügyében is kész a vitára az Európai Unióval.

Létrehozva: 2013. március 18., 08:52 | Utoljára frissítve: 2013. március 18., 09:37	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"Európa eddig ismert legnagyobb márciusi viharát éltük át"
	A kormányfő az M1-esen tájékozódott
	A türelem a biztonság garanciája
	Újabb hétszáz rendőrt irányítottak az M1-es térségébe

Giró-Szász András hétfőn, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hozzátette: az elmúlt három napban, váltott műszakban csaknem 30 ezer hivatásos vett részt a mentésben, és tett meg mindent azért, hogy honfitársait és külföldi állampolgárokat a hó fogságából kiszabadítson. A kormányszóvivő szerint emellett kedden, szerdán és csütörtökön folyamatosan adtak ki figyelmeztetéseket az állami szervek, a Belügyminisztérium szervei és a meteorológiai szolgálat is.
   
Giró-Szász András - aki elmondta, hogy maga is "hó fogságában" volt - a mentés hatékonyságára vonatkozó kérdésre kifejtette: mindenkinek nagyon nehéz volt, aki ott ragadt, de mindenkinek látnia kell bizonyos szempontból a saját felelősségét is. "Így nekem is. A saját felelősségemre indultam el, hiszen én is hallottam a figyelmeztetéseket, amelyet korábban napokon át mondtak a különböző állami szervek" - jegyezte meg.
   
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Európában ugyanez a hirtelen jött katasztrófahelyzet nagyon hasonló vagy súlyosabb problémákat okozott, például Belgiumban 1600 kilométernyi hosszúságban alakult ki dugó autópályákon, illetve "Szlovákiától Németországon át Franciaországig" 15-20-25 órákat töltöttek el az emberek az autópályán gépkocsijukba zárva. "Ez nem jelent vigaszt természetesen", de ez olyan katasztrófahelyzet volt, amely nem csak Magyarországon állt elő - fogalmazott.
   
Arra a kérdésre, hogy a kormány tervezi-e "bepótolni" az így elmaradt nemzeti ünnepet, a kormányszóvivő kijelentette: az elmúlt három és fél napban a kormányzat és az állam megfelelő szervei a katasztrófa megoldásával voltak elfoglalva, nem pedig a nemzeti ünnep pótlásával. Hozzátette: nem hiszi, hogy "ide-oda lehetne rakni" a nemzeti ünnepeket.

Giró-Szász: A magyar kormány kész az uniós vitára

A kormányszóvivő közlése szerint a magyar kabinet - ahogyan korábban más jogszabályok esetében - most az alkotmánymódosítás ügyében is kész a vitára az Európai Unióval.
Giró-Szász András hétfőn az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában sem megerősíteni sem cáfolni nem kívánta azt a sajtóinformációt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti EU-csúcs résztvevői számára egyértelművé tette, hogy egyedül az Európai Bizottságtól fogad el értékelést, észrevételt az ügyben, más tagállamtól nem. Ugyanakkor a kormányszóvivő kijelentette: "világos, hogy a magyar kormány minden konkrét érdemi megvitatásban benne van bármilyen általa meghozott jogszabállyal, törvénnyel vagy éppen az alkotmánnyal kapcsolatban".
   
A médiatörvényre és a bírák nyugdíjazásának ügyére utalva hozzátette: ez így volt a múltban is, a magyar kormány ezekben az ügyekben teljesen nyitott volt arra, hogy változtasson azon passzusok tekintetében, amelyek ténylegesen problémát okoztak. Viszont arra is felhívta a figyelmet: jelen pillanatban nem a magyar kormány döntése miatt került napirendre az alaptörvény újbóli módosítása, hanem az Alkotmánybíróság korábbi döntése írt elő lépéseket a törvényhozás számára. Hangsúlyozta azt is, az alkotmánymódosítás kérdését az EU-csúcson felvető Martin Schulcz, az Európai Parlament elnöke világossá tette, hogy nem szabad elhamarkodott véleményeket megfogalmazni.
   
Az alkotmánymódosítás tartalmi kérdéseiről szólva Giró-Szász András kifejtette: az egyházak parlamenti elismerését kritizáló felvetést megértené, ha Belgiumban vagy Litvániában nem éppen így, a parlament döntene ezekben a kérdésekben. Hozzátette: az sem érthető, hogy a kampányhirdetések ügye miért ne illene bele az uniós jogrendszerbe, amikor Franciaországban "szóról-szóra így van".