ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

"1848. március 15-e egyfajta zsinórmértéket állított föl"

"A polgári nemzet, a polgári Magyarország egyfajta jövőképét, modelljét vázolta fel, és minden korban aktuális megmérni magunkat, hogy hol tartunk ezekhez az elképzelésekhez, ehhez a jövőképhez képest." - mondta Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke az 1848. március 15-én felolvasott 12 pontról, aki Ágh Péter Fidelitas elnök felkérésére válaszolt a fidelitas.hu kérdéseire.
Létrehozva: 2013. március 18., 11:49 | Utoljára frissítve: 2013. március 18., 11:55
nyomtat küld

- Tavaly Győrben a Prohászka iskola ünnepi megemlékezésén azt mondta, hogy nem a magyarok tulajdonsága a reménytelenség és a beletörődés, ezt az ocsmány fertőzést a magyarságnak ki kell vetnie a testéből. Sikerült-e már kivetnünk?

- Ma már jobban állunk, mint korábban. Persze minden tendenciában van kisebb-nagyobb kilengés. Nem egy egyenes vonal a fejlődés vonala, legyen szó akár a gazdaságról, vagy éppenséggel egy társadalom mentális állapotáról. De ha önmagában abból az eredményből indulunk ki, amit a felmérések a pártpolitikai erőviszonyokról jeleznek, s ha ezt összevetjük az életszínvonalban történt változásokkal, vagy azoknak a hiányával, akkor mégiscsak azt mondhatjuk, hogy az emberek az elmúlt évek nehézségei ellenére is bíznak abban, hogy az ország alapvetően jó irányba megy és van esély arra, hogy egyszer az ő életük is jobb legyen. Szerintem az az örömteli változás, hogy tavaly több mint két százalékkal nőtt az élve születések száma - ami mindenki számára összekapcsolható a kormányzat családbarát politikájával –, megint csak az optimizmus növekedéséről szól. Noha az emberek – természetesen – nem politikai megfontolások alapján alakítják az életüket, magatartásukban akkor is tükröződik az ország, a nemzet perspektívája. Jellemző módon egyébként akkor volt a legmagasabb az önpusztító magatartásminták aránya, amikor szocializmus volt, vagy éppenséggel akkor, amikor a volt állampárt utódai rendezkednek be rövid időre.

Fotó: Burger Zsolt

- A közelmúltban egy televíziós beszélgetés során azt mondta, hogy „hideg polgárháború” zajlik Magyarországon.

- Azért az ország lakossága nem veszi annyira komolyan azt, ami a parlamentben vagy a nagypolitikában zajlik, mint maguk a politikusok, ami mindkét oldalról helyes. Az embereknek azt kell mérlegelniük, ami a saját életüket közvetlenül befolyásolja, tehát hogy javul-e a helyzetük, egyáltalán megvan-e ennek az esélye, vagy nincs. A politikusoknak viszont azzal is törődniük kell, amit az emberek nem vesznek észre, vagy ami iránt nem érdeklődnek, mert itt minden tényezőnek jelentősége van. Szerintem ez a polgárháború nem ért véget, de itt-ott vannak bíztató jelek. Példának okáért a Magyar Szocialista Párt egy pillanatig – aztán persze ezt szinte semmissé is tette a rá következő percben, de legalább egy pillanatig – úgy viselkedett az RMDSZ irányába tett nyitással és azzal a félszeg elnézéskéréssel, amit Kolozsváron produkált Mesterházy Attila, mintha átlépné azt a szakadékot, ami a nemzet többsége és közöttük megvan a nemzetpolitikát illetően. Ezt követően Szanyi Tibor habozás nélkül lerománozta azokat, akiket ő erdélyi magyaroknak vélt. Majd láttuk, hogy a kongresszusukra Victor Ponta román miniszterelnököt hívták meg, akinél nagyobb magyarfaló már régen nem szerepelt a román politika színpadán. És látjuk azt is, hogy egyébként nem restek Brüsszelben vagy Strasbourgban elárulni a saját hazájukat, hogyha éppen ez szolgálja rövidtávú pártpolitikai érdeküket.

 

- Talán ennek is a következménye, hogy az elmúlt időszakban kicsit olyan érzése volt az embernek, mintha visszaugrottunk volna az időben 2010 végére, 2011 elejére, hiszen fokozódott a nemzetközi nyomás és ismét belpolitikai döntései miatt támadják a magyar kormányt.

- Valóban. Azt hittem, hogy amikor elfogadtuk az Alaptörvényt, túlestünk a sarkalatos törvényeken és azon a félig-meddig fiaskónak is nevezhető konfliktuson, amit az előzetes választási feliratkozás, a sokat emlegetett regisztráció jelentett, innentől kezdve már koncentrálhatunk azokra a gazdasági és szociális ügyekre, amelyek az embereket közelebbről érintik, és csillapul az a hisztéria, amit az internacionalista baloldal kelt Magyarországgal szemben. De az Alkotmánybíróság keresztülhúzta a számításunkat, megítélésem szerint értelmetlenül és bizonyos értelemben illetéktelenül, hiszen a jogalkotó akarata ellenére úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvény átmeneti rendelkezései formai okokból nem alaptörvény-jellegűek, és ezzel gyakorlatilag újra megnyitotta az egész politikai konfliktust. Hiszen látható, hogy noha az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek az Alaptörvény törzsszövegébe történő beillesztése során néhány új témára is kitértünk, - amit az elmúlt néhány hónap történései alapján kellett megtennünk –, a szöveg óriási újdonságokat nem tartalmaz a régi helyzethez képest. Mégis az egyszer már nyugvópontra jutott konfliktus új erővel lángolt fel, mi több, ha jól látom – s remélem, inkább elkiabálom, semmint hogy jól ítéljem meg, de – még nagyobb lánggal lobog, mert néhány olyan szövetségesünk, barátunk is megelégelte, hogy állandóan Magyarországról folyik a diskurzus, aki korábban egyértelműen kiállt mellettünk. Én azt mondom, hogy az Alkotmánybíróság, annak tagjai, miközben a politika és a politikán kívüli világ, úgymond a ˝szakma˝ határmezsgyéjén egyensúlyoznak, inkább három méter távolságot tartsanak ettől a határvonaltól, minthogy egy lépéssel átlépjék. Megítélésem szerint a döntések némelyike arra utal, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak egy jelentős része tudatosan lépi át ezt a határt, a választók által erre egyedül feljogosított törvényhozás helyett akar alkotmányozni, a „jogbiztonság” és az „emberi méltóság” rendkívül tág fogalmait kívánja felhasználni a kormányzat egyértelmű kompetenciájának korlátozására, olyan konfliktusokat okozva az országnak, amelyeknek az ég egy adta világon semmi haszna nincsen, a kára viszont felmérhetetlen.

A teljes interjút a Fidelitas honlapján olvashatja.

 

(fidelitas.hu - fidesz.hu)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések