Szigorítaná a Fidesz a katasztrófahelyzetben elkövetett lopások büntetését

A jövőben az eddigi kettő helyett alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni a katasztrófahelyzetben elkövetett lopások elkövetőit, a felső határ pedig tíz év lenne – mondta el Kocsis Máté keddi sajtótájékoztatóján annak kapcsán, hogy a Fidesz szigorítaná a Büntető törvénykönyvet.

Létrehozva: 2013. március 19., 16:23 | Utoljára frissítve: 2013. március 19., 17:06	nyomtat	küld

Kocsis Máté felidézte, az elmúlt napokban több hír is szólt arról, hogy egyesek katasztrófahelyzetben is követtek el lopásokat, okoztak kárt a közvagyonban. Több esetben az ország északkeleti részén arra is plusz idő ment el egyes települések áramszolgáltatásának helyreállításakor, hogy pótolják az ellopott kábeleket. Ezért a Fidesz-frakció, illetve a védelmi kabinet arra az álláspontra jutott, hogy ilyen esetekben szükséges a Büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítása – mondta el Kocsis Máté. A politikus emlékeztetett, jelen pillanatban a közveszély színhelyén elkövetett lopást vétségként bünteti a Btk., két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja alapesetben. Egy olyan helyszínen, ahol bármilyen katasztrófahelyzet vagy természeti csapás bekövetkezik, és valaki ott lopást követ el, arra ezentúl a Btk. 316-os paragrafusának egyes bekezdése  helyett a négyes bekezdés lenne érvényes. Ez azt jelenti, hogy az elkövetett lopás vétség helyett bűntettnek minősülne, így szigorodna a szabályozás. Alapesetben kettő helyett három éves büntetés lenne kiszabható, a felső határ pedig tíz év lehetne.

Fotó: fidesz.hu

A javaslatot ezen a héten kidolgozzák, az egyeztetések elindultak – fejtette ki a fideszes politikus. Kocsis Máté bízik abban, hogy a módosítás május 1-től hatályba léphet, de az időpont függ az egyeztetésektől és a jogalkotás rendjétől is. Fontosnak tartja, hogy a módosítás minél előbb hatályba lépjen, mert várhatóan lesz még árvízi helyzet is. Illetve már addigra mindenki tudja az országban, hogy az állam a legkevésbé tolerálja, ha valaki katasztrófahelyzetben, veszélyhelyzetben lop – tette hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta azt is, nem tartja megkerülhetőnek, hogy az orgazdák ügyével is foglalkozzanak majd a jogalkotók.

Kocsis Máté emlékeztetett, a bíróságok eddig éltek a Btk.-ban nyújtott lehetőségekkel, és számos esetben - már korábbi árvizekkel kapcsolatos eljárásokban is - a lehető legszigorúbb büntetést szabták ki. A politikus szerint a most tervezett változásokkal a bíróságok mozgástere is megnőne. Bízunk abban, hogy a jövőben kevesebben fogják ezt a fajta bűncselekményt elkövetni, és abban is bízunk, hogy a bíróságok élnek majd a Btk. ezirányú módosítása adta lehetőségekkel – szögezte le.

Az ellenzék vizsgálóbizottsági kezdeményezése kapcsán Kocsis Máté felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamentnek van megfelelő bizottsága, a honvédelmi és rendészeti bizottság, mely civil kontrollt lát el a feladatkörébe tartozó ágazatok, illetve a minisztériumok munkája felett. Kocsis Máté - aki a bizottság elnöke is egyben - elmondta, a honvédelmi és rendészeti bizottság meg fogja tárgyalni a belügyminiszter jelentését, amennyiben a szaktárca, illetve a kormány elküldi, így mindenki kifejtheti az álláspontját. A katasztrófavédelem vezetőinek is lesz módja arra, hogy beszámolhassanak a megtett intézkedésekről – tette hozzá. A Fidesz nem támogatja az ellenzéki kezdeményezést, van már megfelelő bizottság a magyar Országgyűlésben – szögezte le.

Azt tudjuk, mit csináltak az önkormányzatok, a katasztrófavédők, az ORFK állományába tartozók, a polgárőrök, a kormány, a Belügyminisztérium, a rendvédelmi szervek, de nem tudjuk hol volt Mesterházy Attila, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon. A sajtótájékoztatóikon és a közlemény-cunamiján kívül mit csinált a magyar baloldal? – kérdezte a fideszes politikus.