Budai: A magyar tejágazat megerősítése a cél

A magyar tejágazat megerősítése a cél, mielőtt várhatóan 2015-ben megszűnik az unióban a tejkvóta-rendszer - mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára hétfőn az MTI-nek.

Létrehozva: 2013. április 8., 15:23 | Utoljára frissítve: 2013. április 8., 16:16	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Balog: Ezen segít a most megállapított pluszforrás
	Budai: A kormány megoldja a húságazat problémáit

Az államtitkár azt követően beszélt erről, hogy egyeztetett a tejágazat és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető tisztségviselőivel a tejágazat helyzetéről és az ágazat stabilizálásáról. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a belföldi tejfogyasztást ösztönözni kell az ágazat megerősítése érdekében. Ezért döntés született arról, hogy a dinnyéhez és az almához hasonlóan a magyar tej fogyasztásának növelésére is közös promóciós kampány kezdődik a közeljövőben - tájékoztatott Budai Gyula.
   
Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta, hogy a múlt évben kezdődött egyeztetések eredménye máris kézzelfogható, mivel a tejfelvásárlás 6 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban. A tejelő tehenek száma és a kettős hasznosítású állomány is nőtt. Közölte, most összesen 253 ezer tejelő tehén van Magyarországon, a tejtermelés éves szinten mintegy 1,6 milliárd litert tesz ki, míg a magyar feldolgozók által felvásárolt tej mennyisége 1,3-1,4 milliárd liter. A tej terméktanács elnöke szerint a termelői ár kissé emelkedett a múlt évben, de az önköltség növekedése is jelentős, mintegy 20-25 százalék volt.
   
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke arról beszélt, hogy a csapadékos időjárás miatt több átmeneti intézkedésre is szükség van annak érdekében, hogy a csapadék okozta kár ne növekedjen. Többek között említette, hogy a gyepek felülvetésének tilalmát átmenetileg fel kellene függeszteni, sőt a munkaidőt korlátozó intézkedéseket is módosítani kellene. Szerinte ezekre azért van szükség, hogy amennyiben a határban a munkavégzés lehetővé válik, úgy minden rendelkezésre álló időt ki lehessen használni. A módosításokra várhatóan a köztestület javaslatokat is tesz majd.
   
Kis Miklós, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara általános alelnöke azt emelte ki, hogy mind a termelőket, mind a feldolgozókat megfelelő módon fel kell készíteni 2013-2014-ben arra, hogy 2015 után várhatóan megszűnik az EU-ban a tejkvóta-rendszer. Utalt arra is: a köztestület részt kíván venni a következő uniós költségvetési időszak magyarországi forráselosztásának kidolgozásában.
   
Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács társelnöke azt hangoztatta: erős magyar élelmiszeripar nélkül nem lehet erős magyar tejtermelés. Emellett aláhúzta, hogy a nyersanyag kivitele helyett a feldolgozott termékek exportját kell fokozni. Ez ugyanis szerinte munkahelyteremtő és -megtartó erő a tejágazatban.
   
A társelnök a magyar tej promóciójáról szóló elhatározást is üdvözölte, mondván, hogy az elmúlt években jelentős mértékben növekedett az importált tej mennyisége a belföldi piacon. Példaként említette, hogy a Magyarországon forgalomban lévő UHT, tartós tej 85 százaléka külföldről származik. Jelezte ugyanakkor, hogy ez az arány korábban meghaladt a 90 százalékot, azaz a helyzet javul, ha kismértékben is.
   
Budai Gyula megjegyezte: az ágazati szereplőkkel várhatóan havonta találkoznak majd a jövőben. A következő találkozón a szarvasmarha- és a húsmarha-ágazat szereplői közösen vesznek majd részt, mivel nagy az átfedés a két terület között.