ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

"Magyarországon a magyar családok érdekeit kell nézni"

A magyar társadalom rezsicsökkentés melletti kiállása azt az álláspontot testesíti meg, hogy Magyarországon a magyar családok érdekeit kell nézni, tekintet nélkül arra, hogy mások ehhez mit szólnak - jelentette ki portálunknak adott interjújában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. A kormánypárti politikus kiemelt feladatnak nevezte a közüzemi díjak közötti területi különbségek mérséklését. Arról is beszélt, a rezsidíjcsökkentés mellett kötelességüknek érzik a lakossági PB-gáz-palackok feketepiaci kereskedelmének visszaszorítását.
Létrehozva: 2013. április 12., 14:22 | Utoljára frissítve: 2013. április 13., 14:42
nyomtat küld

- Óriási a támogatottsága a Fidesz-KDNP rezsicsökkentés védelmében indított aláírásgyűjtésének. Hogyan értékeli az eddigi eredményeket?

- A rezsicsökkentés olyan kérdés, amely a társadalom egészét érinti pártállásra való tekintet nélkül. Az energiaszolgáltatók az elmúlt tizenöt évben nemcsak jelentős üzleti eredményre, hanem privatizációs extraprofitra is szert tettek. Ez a kormányzati intézkedés nem nekik kedvez, hanem a magyar családok érdekét szolgálja. Ebből következően a társadalom pozitív hozzáállása mellett a hazai és a nemzetközi sajtóban esetenként nagyon kemény, szakmai érvek mögé bújtatott üzleti érdekekkel találkozunk. A hazánkkal kapcsolatban elhangzó - a rezsicsökkentéssel összefüggő, vagy azokat sérelmező - brüsszeli vélemények mögött is végső soron jelentős cégérdekek állnak. A magyar társadalom rezsicsökkentés melletti kiállása azt az álláspontot testesíti meg, hogy Magyarországon a magyar családok érdekeit kell nézni, tekintet nélkül arra - természetesen adott jogi és szakmai keretek figyelembevételével - hogy mások ehhez mit szólnak. Az aláírásgyűjtés nagyon fontos tényező, mert egy társadalmi kiállást, egyetértést fejez ki és politikai támogatást ad a kormánynak, hogy a társadalmi érdekeket továbbra is következetesen érvényesítse.

Fotók: fidesz.hu

- Ön szerint miért tartották szükségesnek a kormánypártok, hogy lakossági támogatást kérjenek a rezsicsökkentés kapcsán? Mindez egyfajta igazolásnak vehető az unió felé?

- Országunk szuverén. Olyan törvényeket és szabályokat hoz saját alkotmányos rendjén belül, amely a társadalom érdekeit szolgálja; ezt nekünk külön igazolnunk nem szükséges. Arra természetesen - mint uniós tagországnak - jelentős figyelmet kell fordítanunk, hogy az általunk hozott törvények, rendeletek ne legyenek ellentétesek az uniós normákkal, ne sértsék azokat. Fontos hangsúlyozni: nyíltan egyetlen ellenzéki párt sem ment szembe a rezsidíjak csökkentésével, ugyanakkor van egy olyan szakmai lepelbe bújtatott aggodalom, miszerint hasznos, hogy csökkentjük a családok kiadásait, de mi lesz a piaccal, a fejlesztésekkel, meddig lehet mindezt folytatni. Esetenként ezek mögött egy valós szakmai nézetkülönbség is húzódik, de többnyire arról a szembenállásról van szó, hogy a jelenlegi kormány a magyar családok érdekét tartja abszolút elsődlegesnek és vannak Magyarországon és Európában is olyan gazdasági erők, amelyek viszont a saját üzleti érdekeiket nézik. Ezt várják el a részvényesek, így ebből felesleges bármilyen erkölcsi ügyet kreálni. Ne felejtsük el azonban, hogy számlákról, havonta kifizetendő összegekről beszélünk, így ez az intézkedés hathatós, forintban mérhető segítséget jelent az állampolgároknak.

- Ön szerint miért fáj az ellenzéknek, hogy a jelenlegi kormány véghezviszi, amit a rezsicsökkentéssel kapcsolatban elhatározott?

- Azért fáj, mert mindez a Fidesz-KDNP-kormány politikájának, napi cselekvésének sikerét és társadalmi támogatottságát bizonyítja. Ezért ezen a területen is próbálják gyengíteni a kabinet munkáját. Az egyik ellenzéki érv, hogy kevés a rezsicsökkentés mértéke, mert ha ők lennének kormányon, akkor ötször ennyit adnának. Volt rá nyolc évük, nem tették.

- Mi a véleménye arról, hogy a szocialisták az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését javasolják?

- A kormány megalakulása óta komoly harcot folytat a költségvetés stabilizálásáért, az államadósság csökkentéséért, illetve a költségvetési hiány három százalék alatt tartásáért, annak érdekében, hogy hazánk minél előbb kikerüljön az országra nézve megalázó és számos veszélyt magában hordozó túlzottdeficit-eljárás alól. A magyar költségvetés stabilitása ma elsődleges szempontot jelent. Azok, akik azt mondják, hogy az állami költségvetés bevételi oldalának terhére hozzunk népszerű intézkedéseket, azok vagy tévednek, vagy kifejezetten politikai aknamunkát folytatnak. Amennyiben a kabinet a szocialisták javaslatához hasonló intézkedést hozna, abban a pillanatban megszólalna a baloldali ellenzék, hogy a kormány megkezdte a választási költségvetés szerkesztését, és nem törődve az ország stabilitásával, jövőjével, olcsó politikai haszonszerzés miatt mindenfajta engedményeket ad. Azok az ellenzéki pártok pedig, akik a rezsicsökkentés mértékét illetően túl akarnak bennünket licitálni, egész egyszerűen egy átlátszó politikai taktikázás érdekében teszik mindezt. Egyébként minden eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy az élelmiszerek áfájának csökkentésén megspórolt pénzt nem a fogyasztók, a vevők kapják meg, ugyanis ezt az összeget teljes egészében lenyeli a kereskedelem.

- Többször beszélt arról, hogy a rezsicsökkentés révén felszínre kerültek egyes, évtizedek óta figyelmen kívül hagyott, közszolgáltatást érintő problémák is. Említene néhányat?

- Ott van például a hulladékszállítás, amit ma köbméterre fizetünk, holott egészen más lenne a helyzet, ha súlyra kellene fizetni, mert az emberek sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnének a szelektálásra. Az ivóvíz használat problémája szintén ide tartozik. Magyarországon naponta száz liter - egyébként méregdrága áron tisztított - ivóvízből csupán négyet isznak meg az emberek, a többi kilencvenhat liter háztartási és egyéb célokat szolgál. Persze ezt a helyzetet nem egy díjszabással, hanem például hálózat átalakítással lehetne orvosolni. Az eddigi egykörös helyett kétkörös - ipari és ivóvíz - hálózatot volna célszerű kiépíteni. Több száz forintba kerül egy liter ivóvíz, tehát itt százmilliárdokról beszélünk. Korántsem mindegy, hogy ebből az összegből mennyit takaríthatnánk meg. Magyarországon egyébként a vízdíjak között hallatlanul nagy a különbség - van, ahol tízszeres - holott a tiszta, egészséges ivóvízhez jutás alkotmányos alapjog. Azon dolgozunk, hogy mielőbb mérsékeljük a közüzemi díjak közötti területi különbségeket.

-  Milyennek érzi a kabinet és a szolgáltatók kapcsolatát? 

- Érdemes tisztázni: a kormány a Magyarországon működő, külföldi energiaszolgáltató cégeket nem tartja ellenségnek. Nagy nemzetközi vállalatokról van szó, melyeknek megvan a maguk gazdasági stratégiája, természetes, hogy ennek megfelelően hozzák meg döntéseiket, ezt a kabinet tiszteletben tartja. Nem emlékszem, hogy Magyarországon, vagy akár Közép-Európa bármely más országában egy ehhez hasonló, általános körű lakossági árcsökkentésre került volna sor. A rezsidíj csökkentés szokatlan ténye egyébként a szakmák érdeklődését is kiváltotta, függetlenül attól, hogy az intézkedés a cégek extraprofitját, profitját csökkenti. Vannak olyan területek, ahol a rezsicsökkentés egyfajta cselekvési kényszerűséget okoz, mivel racionalizálni kell a vállalati szervezetet, át kell gondolni a szolgáltatások - mint például a víz- és csatornaszolgáltatás, hulladékszállítás, kéményseprés - költségstratégiáját.

- Sok megkeresést kaptak, hogy a fogyasztók visszásságokat tapasztalnak a szolgáltatók részéről. A legtöbb problémát a rossz számlaképek jelentik. Hogyan próbálják orvosolni a helyzetet? Milyen következményekkel jár a szabályszegés a szolgáltatói szektorra nézve?

- A rezsicsökkentésnek számos gyakorlati haszna is van. Előhozott egy sor olyan szakmai feladatot, melyek megoldását rövid időn belül véghez kell vinnünk. Ide sorolható a számlaképek ügye is: az a cél, hogy érthetőek legyenek a számlák. Ezért a számla első lapján fel kell tüntetni a négy legfontosabb alapadatot, azaz: ki mennyi energiát fogyasztott, mennyibe kerül az energia, mennyi az áfa, és mekkora összeget takarítottak meg a háztartások a rezsicsökkentés segítségével. Egyes fogyasztók nem elégednek meg ennyivel, ők részadatokra is kíváncsiak. Kérésüket nem hagytuk figyelmen kívül, ezért a számla hátulján egy sor olyan szakmai részadatot is feltüntettünk, mint például a gáz fűtőértéke, vagy a hálózati nyomás. Az egységes számlaképet valamikor január közepén alkottuk meg, ekkor jelezték a szolgáltatók, hogy át kell állítaniuk a különböző számítógépes programjaikat, egyeztetniük kell a nyomdával, magyarán időbe kerül az átállás. Volt olyan cég, amelyik valóban végrehajtotta a változtatásokat, volt, amelyik nem – ezt a kiküldött számlaképek is tükrözik.

- Ezért született meg a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat?

- A több ezer fogyasztói megkeresés arról győzött meg bennünket, hogy a társadalmi-politikai szándékok deklarálása és annak szakmai végrehajtása mellett szükség van egy olyan törvényre, amelyik ezekkel a szándékokkal ellentétes szolgáltatói magatartásokat szankcionálja. A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló jogszabály rögzítené a már január 1-jével elrendelt tízszázalékos gáz-, villany- és távhőár-csökkentési kötelezettséget, és előírná, hogy a szolgáltatók kötelesek legyenek tájékoztatni a fogyasztókat a díjak csökkenésének megvalósulásáról. A törvényjavaslat szerint szerződésszegésnek minősülne, ha a szolgáltatók nem teljesítik a rezsicsökkentéssel kapcsolatos kötelezettségüket. Amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság is megállapítja a szerződésszegést, a cégeknek minden hibás számla után tízezer forint kötbért kellene fizetniük az érintett lakossági fogyasztóknak. Ezzel egy újabb lehetőséget adtunk mind a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, mind az átalakulóban lévő Magyar Energia Hivatal kezébe annak érdekében, hogy kifejezetten a fogyasztók védelmét szigorítsuk. Nagyon bízom benne, hogy nem kerül sor túl sok kötbér kiszabására, mert szerintem nem azzal lehet megfelelően végrehajtani egy, a magyar társadalom egésze számára kedvező kormányzati intézkedést, ha agyonbüntetjük a szolgáltatókat. Célunk csupán a figyelmeztetés.

- Miért vált elkerülhetetlenné Magyar Energia Hivatal átalakítása, az intézmény jogköreinek bővítése? Milyen jogosítványokat kapott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal?

- A Magyar Energia Hivatal átalakítása hosszú folyamat, amely gyakorlatilag Magyarország uniós csatlakozása óta tart. A huszonhét uniós tagállam döntő többségében ilyen országos hatáskörű, közvetlen törvényhozói felügyelet alá rendelt szerv intézi az energiával, illetve közszolgáltatással kapcsolatos kérdéseket. A 2010-es kormányváltást követően az volt a célunk, hogy a közszolgáltatásokat - villamos energia, földgáz és vízszolgáltatást -, az ezekkel kapcsolatos ármegállapításokat, valamint a hatósági felügyeletet egy helyen intézzük. Ezen folyamat része a Magyar Energia Hivatal átalakítása. A hivatal korábban államigazgatási szervként határozatot hozhatott, amit bírósági úton meg lehetett támadni. A változtatás eredményeképpen a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit. Az új intézmény rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat.

- Ön nemrég azt nyilatkozta, a lakossági PB-gáz-palackok és a tartályos gáz árának tízszázalékos csökkentése várhatóan néhány héten belül megtörténik. Hogy halad az előkészítés?

- Bízom benne, hogy ezt a folyamatot május végére, legkésőbb június közepére sikerül lezárnunk. A legfontosabb szakmai feladatunk, hogy a lakossági PB-gáz-palackokat és a tartályos gázt - lévén szabadáras termékekről van szó - hatósági áras körbe vonjuk, majd a hatósági árat tíz százalékkal csökkentsük. A szolgáltatókkal megkezdtük az egyeztetéseket. A PB-gáz-palackok esetében egy, az eddigiektől eltérő jelzésrendszert szeretnénk alkalmazni, amire azért van szükség, mert ezek forgalmának jelentős része - szakmai becslések szerint legalább húsz százaléka - a feketepiacon történik. A rezsidíjcsökkentés mellett kötelességünknek érezzük szűkíteni a feketepiaci felhasználást, nemcsak a jelenség gazdaságra és kereskedelemre gyakorolt káros hatásai miatt, hanem amiatt is, mert az illegálisan és túlnyomórészt szakszerűtlenül töltött gázpalackok rendkívül balesetveszélyesek. Az intézkedés tehát életvédelmi céllal is történik. A PB-gáz-palackok és a tartályos gáz a teljes hazai gázmennyiség mintegy fél százalékát teszi ki. Az energiamennyiséget figyelembe véve ez a szegmens nem túl jelentős, de az ügyfelek számát tekintve annál inkább, hiszen a gázfogyasztók nyolc-tíz százaléka érintett. Ráadásul pont az a társadalmi réteg tartozik ide - gondolok itt a kistelepülésen, tanyákon élőkre - amelyik a legnehezebb körülmények között él, és akik számára ez a tízszázalékos mérséklés nagyon nagy segítséget jelent.

(fidesz.hu)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések