Magyarország jó kapcsolatokra törekszik Oroszországgal

Az EU-nak Oroszország stratégiai partnere, ezért az az érdeke, hogy jól alakuljanak a kapcsolatai Moszkvával, ahogyan Magyarország is "korrekt és jó kapcsolatokra" törekszik Oroszországgal - mondta Martonyi János külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn.

Létrehozva: 2013. április 30., 08:21 | Utoljára frissítve: 2013. április 30., 08:26	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"Cél, hogy Magyarországot termelési központtá tegyük"
	"Ki kell egyensúlyozni a magyar-orosz külkereskedelmet"

A tárcavezető hangsúlyozta: csütörtökön Budapestre érkezik orosz kollégája, Szergej Lavrov, és találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel is. "Minden kérdésről beszélünk a lehető legnyíltabban, legőszintébben" - jelentette ki a találkozó témáit firtató kérdésre.
   
Azzal kapcsolatban, hogy osztrák, román és bolgár hivatali partnerével közösen levelet intézett uniós vezetőkhöz, szorgalmazva a Nabucco-gázvezeték megépítését célzó projekt támogatását, Martonyi János azt mondta: ezzel jelezték elkötelezettségüket a projekt mellett, és azt várják, hogy az Európai Bizottság is támogassa.
   
Kifejtette: alapvető biztonsági megfontolás, hogy ha valami történik "az egyetlen vezetékkel", az komoly gondot jelenthet. Ráadásul minél több forrásból megoldható az ország ellátása, annál jobb alkuhelyzetben van. A Déli Áramlat is nagyobb biztonságot adhat, hiszen újabb útvonalat jelentene, még ha nem is új forrásból, hanem szintén Oroszországból érkezne rajta a gáz - közölte. Megjegyezte: ennek a megfontolásnak azonban semmilyen "oroszellenes" éle nincs.
   
A Külügyminisztérium április 19-én közölte, hogy Szergej Lavrov május 2-án érkezik egynapos hivatalos látogatásra Budapestre. Az orosz külügyminiszter Martonyi János korábbi moszkvai látogatását viszonozza. A magyar és az orosz miniszter áttekinti a kétoldalú kapcsolatok alakulását, és véleményt cserél aktuális nemzetközi kérdésekről - tudatta a tárca.

"A politikai, ideológiai ihletésű vádakat nehéz kezelni"

Martonyi János szerint általános vádakkal, alaptalan rágalmakkal szemben nehéz védekezni, de a konkrét felvetéseket lehet orvosolni, így az Európai Bizottságtól is részletesebb okfejtést, magyarázatot vár Magyarország, hogy pontosan mi is az aggály az alaptörvény módosításával kapcsolatban.

A külügyminiszter kifejtette: az Európai Parlamentben is pártpolitikai harc, versengés folyik, a baloldali pártok rendkívül erőteljesen támadják Magyarországot, és választási kampánytémává akarják tenni a kérdést, hogy ezáltal saját politikai versenytársaikat is támadják. Az általános, politikai, ideológiai ihletésű vádakat nehéz kezelni - mutatott rá.
   
A külügyminiszter emlékeztetett: levelében korábban a bizottság elnöke, José Manuel Barroso jelezte, hogy az alaptörvény módosítása miatt bizonyos kérdésekben kötelezettségszegési eljárást indíthatnak Magyarországgal szemben. Ha konkrét kérdéseket vetnek fel, azt lehet rendezni, ezért a kormány azt várja az uniós testülettől, hogy kifejtse aggályait - közölte.
   
"Ha valóban komolyabb gond van", Magyarországnak nem érdeke, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat végigvigyék, a kormány a megállapodásra törekszik - mondta Martonyi János.
   
"Kettős mércének nem lehet helye a döntésben"

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről szóló döntésben csak a számokra, az objektív tényekre szabad hagyatkozni, és figyelmen kívül kell hagyni a politikai megfontolásokat; kettős mércének nem lehet helye a döntésben.
   
Úgy fogalmazott, a kormány azt várja, hogy megszűnik az eljárás, mert az eredmények ezt támasztanák alá: a 2012-es 1,9 százalékos államháztartási hiány különösen nagy siker. Ha valóban az objektív adatokból és az elért eredményekből indul ki a bizottság, olyan előrejelzést ad ki a magyar gazdasági helyzetről, amely megalapozza az Európai Tanács későbbi döntését, hogy megszüntessék az eljárást - vélekedett a miniszter.
   
Kiemelte: aggodalomra adhat okot, hogy a bizottság esetleg úgy gondolja, ha a magyar eredmények jók is, a gazdaságpolitika, amellyel ezeket elérték, nem olyan, amilyet az uniós testület elvár az országtól, és amelyet megfogalmazott az országspecifikus ajánlásaiban. Így "egy szubjektív elem" is megjelenhet, amely "már nem a számokról szól" - mutatott rá Martonyi János.
   
Úgy látja, az sem zárható ki, hogy politikai megfontolások is "beszűrődnek", de ha bármely tagállam esetében a gazdaságtól független szempontok is megjelennek egy ilyen döntésben, az eljárás elveszti hitelét.