"Tudatosítani kell, ingyen semmit sem adnak"

Nemcsak kitartó munka kell ahhoz, hogy egyről a kettőre jussunk a külhoni magyarok helyzetének javításában, hanem sokszor kockázatvállalás, bátorság is – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Létrehozva: 2013. május 5., 10:42	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"A család, a vallás és a nemzet változatlanul a jövő záloga"
	Kövér: Európa sikeréhez szilárd azonosságtudatra van szükség

A csaknem negyedszázados múltra visszatekintő Rákóczi Szövetségnek ítélte oda idén a „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat a Polgári Magyarországért Alapítvány. A testület a Kárpát-medencei magyarság megmaradásért folytatott küzdelméért, a szomszédos országokban, kisebbségben élő magyarság oktatásügyének, kultúrájának támogatásáért, a magyarság összetartozás-tudatának erősítéséért, és Rákóczi Ferenc szellemi örökségének népszerűsítésért ítélte oda az elismerést. Az ünnepi ceremónián Kövér László, a magyar törvényhozás elnöke kiemelte, hogy a Rákóczi Szövetséget a nemzeti érzelem mellett a nemzeti értelem is jellemezte az elmúlt két évtizedben: a felvidéki magyar gyerekek magyar iskolába történő beiratkozását türelmes, szakszerű munkával érték el.

A pénteken Budán megtartott ceremónián a Polgári Magyarországért Alapítványban tevékenykedő Kövér László a Vasárnapi újságnak azt mondta, tudatosítani kell nemcsak a szűk, kis Magyarországon belül, hanem az elcsatolt területek magyarságának vezetői körében is, hogy ingyen semmit nem adnak. Nemcsak kitartó, sziszifuszi munka kell ahhoz, hogy egyről a kettőre jussunk, hanem sokszor kockázatvállalás, bátorság is, és ezt leginkább azok felejtik el, akiknek elcsatolt közösségek vezetőiként az lenne a dolguk, hogy példát adjanak a saját honfitársaiknak – fogalmazott.

A politikus beszélt a 2004. december 5-én a külhoni magyarok kedvezményes honosításáról tartott népszavazásról is, azt mondta, jó a rosszban, hogy a voksolás nagyon sok közömbös embert rádöbbentett arra, „az mégsem járja, mégsincs rendjén, ahogy eddig viselkedtünk, eddig viszonyultunk a nemzeti egység gondolatához”. Az más kérdés, hogy a tekintetben nem sikerült komoly eredményeket felmutatni, hogy a nemzetnevelés a köznevelés és a felsőoktatásban folyó tanításnak is része legyen. Itt még a kezdeteknél járunk, és nagyon sok munka kell ahhoz, hogy tíz-húsz év elteltével azt mondhassuk, akik kiléptek az iskolapadokból, a legtermészetesebb tudásként hozzák magukkal például azt, hogy a romániai magyarok nem nyelviskolában tanulták meg a magyar nyelvet, hanem az anyatejjel szívták magukba – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke.