EU-támogatások: 60 százalék gazdaságfejlesztésre

Létrehozva: 2013. május 10., 09:32 | Utoljára frissítve: 2013. május 10., 09:33	nyomtat	küld

A kis- és közepes vállalkozások számára nagy lehetőséget jelent az évente 600 milliárd forintot megközelítő gazdaságfejlesztésre fordítandó összeg - hangsúlyozta az államtitkár a Kiskunfélegyházi Gazdaságfejlesztő és Munkahelyteremtő Egyesület rendezvényén, ahol a kis- és közepes vállalkozások támogatási lehetőségeiről tartott előadást. Szatmáry Kristóf összehasonlításképpen elmondta: az ebben az évben záruló, hétéves uniós pénzügyi ciklusban a támogatások mindössze 15-20 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre.
   
Hangsúlyozta: a hazai piacra termelő vállalkozásokat jobban megviselte a gazdasági válság, így a GDP-n belüli részesedésük 2009 és 2011 között 56,3 százalékról 55,1 százalékra esett vissza. Nettó árbevételen belüli részesedésük  60,8 százalékról 58,3 százalékra csökkent. Szatmáry Kristóf a vállalkozások szempontjából fontosnak nevezte azt, hogy az állam mit biztosít, a termelést hogyan tudják megszervezni például hitelek nyújtásával, valamint hogyan tudnak piacot találni.    Az államtitkár szerint a magyar kormány eddig is segített a vállalkozásoknak, például az adórendszer átalakításával, de további támogatásokat tervez, mert a nemzetgazdaság számára fontos, hogy a hazai vállalkozások megerősödjenek.
   
Keskeny Ernő volt moszkvai magyar nagykövet, a FÁK országokkal történő kapcsolattartásért felelős miniszteri biztos előadásában hangsúlyozta: Magyarország az Európai Unió és a NATO tagjaként óriási lehetőségeket lát a keleti piacokon, befektetőket is vár a Távol-Keletről, elsősorban Kínából, valamint a FÁK országaiból és az arab országokból is. Nyugati zászló alatt keleti szélben vagyunk - fogalmazott, hozzátéve: az előrelépéshez jó politikai kapcsolatokra van szükség, amelynek érdekében nagy előrelépést tett az Orbán-kormány.
   
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Kiskunfélegyházi Gazdaságfejlesztő és Munkahelyteremtő Egyesület tiszteletbeli elnöke, a keleti nyitás politikájáról és a haszonelvű politizálásról beszélt rövid hozzászólásában. Megfogalmazása szerint a keleti nyitáshoz vannak kulcsok, zárak és ezek nyitásához szükséges eszközök. Kulcs a minőségi munka és a bizalom, valamint a rokontudat, amely bizalmi tőkét jelent Közép-Ázsiában - mondta. Lezsák Sándor szerint vannak politikai zárak, amelyek lehetetlenné teszik egyes országokkal a kapcsolatteremtést, de a zárak közé sorolta a korábbi rossz reflexeket is. Kiskapunak nevezte a politikus a testvérvárosok kapcsolatrendszerét, amelyet szerinte nem hasznosítanak kellőképpen, valamint a kulturális kapcsolatrendszert, a nagykaput pedig az országok közötti kapcsolat jelenti.