"Látványos hangulatváltozás érzékelhető a két ország között"

A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára üdvözölte, hogy az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága hétfőn úgy döntött, napirenden tartja a felvidéki magyar állampolgárok jogfosztásával, illetve a Benes-dekrétumok sérthetetlenségével kapcsolatos beadványokat, mint mondta: remélhetőleg sikerül a felvidéki magyarok szempontjából megnyugtatóan rendezni ezeket a kérdéseket. A politikus arról is beszélt, hogy júniusban lehet a közös magyar-szerb államfői főhajtás.

Létrehozva: 2013. május 29., 08:25 | Utoljára frissítve: 2013. május 29., 08:28	nyomtat	küld

kapcsolódó

Óriási magyar siker Brüsszelben

Németh Zsolt a Duna Televízió Közbeszéd című keddi műsorában kiemelte: a magyar-szlovák kapcsolatépítésben is foglalkoznak ezekkel az ügyekkel. Remélhetőleg "az Európai Parlament folyamatai és a magyar-szlovák kétoldalú folyamatok előbb-utóbb összetalálkoznak", és megnyugtató megoldást sikerül elérni mindkét kérdésben - mondta. Emlékeztetett: júliusban "kibővített körben" találkozik a magyar és a szlovák kormányfő, "egyfajta közös kormányülésnek is tekinthető ez a találkozó", és ennek alkalmával minden kérdés, amelyről érdemes tárgyalni, téma lesz.

Németh Zsolt meglátása szerint az elmúlt három évben "nagyon látványos hangulatváltozás érzékelhető a két ország között" a 2006-2010 közötti időszakhoz képest, bár továbbra is vannak nehezebb kérdések, ilyen a Benes-dekrétumok, valamint a kettős állampolgárság ügye. A két ország külügyminisztere legutóbbi találkozóján beszélt a Benes-dekrétumokról, és megbízottakat jelöltek ki, akik párbeszédet folytatnak a kettős állampolgárságról - idézte fel.
   
Az EP petíciós bizottsága hétfői zárt ülésén úgy döntött, hogy tovább foglalkozik a vonatkozó két magyar beadvánnyal. Ezek közül az elsőt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Gubík László, a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok egyike terjesztette elő. A másikat Juhász Imre alkotmánybíró nyújtotta be tavaly a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó 2007-es szlovák parlamenti határozat ellen tiltakozva. A második világháború után az akkori csehszlovák államfő, Edvard Benes nevéhez kötődő dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján 
megfosztották a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozták a vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a Benes-dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.

Júniusban lehet a közös magyar-szerb államfői főhajtás

Technikai okok miatt csúszik a magyar és a szerb államfő tervezett közös megemlékezése a vajdasági Csúrogon, az esemény várhatóan júniusban lesz - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában kedden. Az államtitkár kiemelte: Tomislav Nikolic szerb államfő budapesti látogatása alkalmával állapodott meg magyar kollégájával, Áder Jánossal arról, hogy "egy történelmi megbékélési folyamatot" kiteljesítve közös főhajtással emlékeznek meg a magyar és szerb áldozatokról Csúrogon. Magyarország az elmúlt évtizedekben már többször megkövette Szerbiát, de a második világháborút követően, 1944-1945-ben meghalt több tízezer magyar áldozat emléke előtt tisztelgő hasonló szerb gesztus még nem volt - közölte. Hozzátette: ezért nagy örömmel fogadták a közös megemlékezés lehetőségét.
   
Németh Zsolt kifejtette: az esemény helyszíne Csúrog lenne, "az a település, amely "átélt magyar és átélt szerb tragédiákat is". Az ide tervezett emlékpark elkészüléséhez azonban még időre van szükség, így a tervek szerint júniusban tartják a megemlékezést - mondta.
   
Csúrogon két emlékhely is létesül: az 1942-es délvidéki razzia szerb és az 1944-es bosszúhadjárat magyar áldozatainak. Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete egy januári budapesti konferencián azt mondta: a tervek szerint a két államelnök április elején hajt kölcsönösen fejet az áldozatok emléke előtt.