ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

Elismerés

Tegnaptól eggyel kevesebb zsarolási eszközzel élhet az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Az uniós döntéshozók „ítélete szerint” (forrás: Financial Times) öt ország kapta vissza a viszonylagos pénzügyi függetlenségét: hazánk mellett Lettország, Litvánia, Románia és Olaszország. Ellenük szűnik meg az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás, amely kizárólag Magyarország esetében járt a felzárkózási alapok egy részének felfüggesztésével, noha a pénzügyi mutatók alapján ezt nem érdemeltük meg, vagy ha igen, akkor nem egyedüliként kellett volna mindezt elszenvednünk.
Létrehozva: 2013. május 30., 09:36
nyomtat küld

Mostantól a 27 tagállamból csak 12-en, köztük hazánk nem ül tovább az úgynevezett szégyenpadon.

Gyurcsány Ferenc, Veres János, Kóka János, Bajnai Gordon és Oszkó Péter számláját kellett a Matolcsy György, később Varga Mihály vezette nemzetgazdasági tárcának rendeznie, és megmutatni, hogy az ország igenis képes a bevételeit és kiadásait egyensúlyba hozni. A magyar lakosság forintonként törlesztette le azt a súlyos adósságot, amelyet 2004 és 2010 között a magukat szocialistának nevező, valójában a neoliberális nagytőkét leplezetlenül kiszolgáló és csapnivalóan gazdálkodó kormányok hagytak maguk után. A polgári kabinet közel hétszázalékos mínusszal vette át a 2010-es költségvetést, ebből kellett három százalék alatti deficitet kihozni – újabb eladósodás nélkül.

Ezért volt szükség minden, akkor még unortodoxnak tartott, mára azonban már több országban is alkalmazott lépésre: többek között a bankadóra, az addig szent teheneknek számító multinacionális vállalatokra kivetett különadókra és a Széll Kálmán-tervre. A korábbi felelőtlenség árát kamatostul fizette vissza a lakosság úgy, hogy eközben a 2008-ban felvett nemzetközi óriáskölcsön részleteit is törlesztenie kellett. A pénzügyi konszolidációnak súlyos ára volt, de nem állt az ország előtt más lehetőség: a korábban 8–13 százalékos (!) kamaton felvett forintkölcsönök egyet jelentettek volna a görög vagy az argentin úttal. Simor András korábbi jegybankelnöktől tudjuk: 2008 végén két hétre elegendő pénz volt az államkasszában. Nem lehetett volna nyugdíjakat, béreket fizetni, iskolákat, óvodákat fenntartani, ha nem kötik meg a valutaalappal és az unióval azt a hitelszerződést, amely erre a kormányra hárította a visszafizetés terhét.

Szabó Anna írását a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.

(Magyar Nemzet, 2013. május 30.)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések