Szijjártó: Folytatni kell a keleti nyitás politikáját

A következő években is folytatni kell a keleti nyitás politikáját, mert az eddigi eredmények mutatják, a kormány helyesen döntött, amikor a gazdasági növekedés előtt álló keleti országokkal fűzte szorosabbra az együttműködést.

Létrehozva: 2013. május 30., 14:40 | Utoljára frissítve: 2013. május 30., 15:40	nyomtat	küld

kapcsolódó

	A keleti nyitástól várja a gazdasági fordulatot a kormány
	Budapest-Baku járat indítása a keleti nyitás újabb sikere
	"Sikerre kell vinni a keleti nyitás politikáját"

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára csütörtökön a második alkalommal megrendezett budapesti Belvárosi Üzletember Fórumon kiemelte: Magyarországnak is be kellett neveznie abba a szövetségkötési versenybe, amelybe versenytársai már régen beneveztek.
   
Ennek egyik fontos része, hogy a kormány stratégiai együttműködési megállapodásokat kötött Magyarországon működő, nagy nemzetközi háttérrel rendelkező cégekkel - immár 23-mal - másrészt pedig a keleti nyitás jegyében olyan országokkal keresett szorosabb együttműködést, amelyek gazdasága a válság ellenére is növekedni tudott, és a következő években piacuk bővülésére lehet számítani.
   
A külügyi és külgazdasági államtitkár kifejtette, hogy a 27 európai uniós tagállam teljes államadóssága 11 000 milliárd euró, éves adósságszolgálata pedig 2000 milliárd euró, míg napi szinten 1,2 milliárd euróval nő a tagállamok összes adóssága. Miközben az Európai Unió (EU) a világ GDP-jének 20 százalékát adja, jóléti és szociális kiadásként a GDP 50 százalékát osztja újra; ebből is látszik, hogy az EU gazdaságpolitikáján változtatni kell - vélekedett Szijjártó Péter.
   
Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010-ben úgy döntött, más gazdaságpolitikai irányt vesz: csökkenti az államadósságot, alacsonyan tartja a költségvetési hiányt, új adórendszert vezet be és Európa termelési központjává teszi Magyarországot.
   
Négy pillér

Szijjártó Péter a keleti nyitásról elmondta, hogy annak négy fő pillére van. Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a távol-keleti térséggel, elsősorban Kínával, emellett a kaukázusi térséggel (például Grúziával, Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal) is erősíteni kell az együttműködést, már csak azért is, mert utóbbi országok keresleti struktúrája nagyrészt fedi a magyar piaci kínálat szerkezetét, ezért a külkereskedelmi forgalom jelentősen bővíthető. A harmadik fontos célterület az arab világ: e tekintetben Magyarország kissé megkésett, ezért most több energiát összpontosít ide a kormány.
   
A keleti nyitás fontos pillére a nyugat-balkáni térség, és ezenkívül keresni kell az együttműködési lehetőségeket az afrikai és dél-amerikai országokkal is, amelyekben korábban kissé szintén leépült a magyar jelenlét.
   
Szijjártó Péter kiemelte, az utóbbi három évben bebizonyosodott, hogy az új gazdaságpolitikáról hozott döntések helyesek voltak: jelenleg 160 ezerrel többen dolgoznak mint a kormányváltáskor, a fegyelmezett gazdaságpolitika sikerét pedig azon lehet lemérni, hogy Magyarország 2004 után kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. Szólt arról is, hogy több befektetés érkezik Magyarországra: a külföldi közvetlen működő tőke (FDI) állomány 2012 végén 78,5 milliárd euró volt, a GDP 80,3 százaléka. Ez a magyar arány a legmagasabb a négy visegrádi országot Romániával együtt vizsgálva - emelte ki az államtitkár. Hozzátette, hogy az egy főre eső FDI 8000 euró Magyarországon, az öt országot összevetve Csehország után a második legmagasabb.
   
Sikeres stratégia

A beruházások kapcsán Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy 2012-ben az öt országban átlagosan 13 százalékkal nőtt az egy év alatt beáramló tőke mennyisége, Magyarországon ez több mint 40 százalék volt.
   
A keleti nyitás jegyében számos országgal szorosabbá váltak Magyarország kapcsolatai, ez pedig a külgazdasági stratégia sikerét bizonyítja - hangsúlyozta az államtitkár.
   
Elmondta, jelenleg a cél a növekedési fordulat elérése, ebben a keleti nyitásnak azért van fontos szerepe, mert a növekedés egyik fő forrása az export növelése. A magyar kivitel 76 százaléka az EU-ba, 12 százaléka az EU-n kívüli európai országokba, szintén 12 százaléka pedig Európán kívülre irányul. A kormány célja az, hogy öt éven belül az export harmada az Európán kívüli országokba irányuljon.

"Ez egy fontos növekedési forrás"
   
Szijjártó Péter ismertette, hogy a kormány létrehozta a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amelynek feladata a kis- és közepes vállalkozások segítése a külpiaci érvényesülésben. Ez egy fontos növekedési forrás, mert bár a kkv-k foglalkoztatják a magyarországi munkavállalók 75 százalékát, de az exportból csak 20 százalékban részesülnek - közölte.
   
Elmondta, hogy legközelebb Pekingben nyílik magyar kereskedőház, de még 2013-ban megnyílik egy-egy intézmény az Egyesült Arab Emirátusokban, Szaúd-Arábiában és Kazahsztánban. A keleti nyitás elősegítése érdekében a kormány átszervezte a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt, az Eximbank és a Mehib pedig annak a 2500-3000 kkv-nek segít előfinanszírozással vagy például kedvezményes hitellel, amelyek elő tudnak állítani exportképes terméket vagy szolgáltatást, de csak támogatással tudják ezeket piacra vinni. A keleti nyitást és a kkv-kat erősítő elemek közé sorolta Szijjártó Péter a stratégiai megállapodások rendszerét is, mert - mint mondta - ezek egyik legfontosabb pontja a beszállítói láncuk bővítése, úgy, hogy abban minél több kkv kapjon lehetőséget.