Kósa: A nemzeti egységet az unióban tudjuk kivívni

A magyar nemzet az egységét legteljesebben az Európai Unión belül tudja kivívni, hiszen a nemzeti önrendelkezés, az autonómiatörekvések, valamint a kollektív bűnösség elvének a jogrendszerből való kizárása csakis e szövetségen belül érvényesíthetők - hangoztatta Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a trianoni békeszerződés 93. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen kedden.

Létrehozva: 2013. június 4., 19:04 | Utoljára frissítve: 2013. június 4., 21:08	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Lázár: Mi a nemzetek Európáját akarjuk
	"A nemzet soha el nem múló egységét ünnepeljük"
	Lezsák: Védjük nemzeti összetartozásunk tudatát

 A fideszes politikus Debrecenben hangsúlyozta: az Európai Parlament petíciós bizottsága éppen Trianon és a második világháború utáni Benes-dekrétumok kapcsán látszik elfogadni a magyar álláspontokat. Látható tehát, hogy a magyar törekvések nemcsak jogosak és igazságosak, hanem Magyarország részsikereket is elért Trianon kapcsán - fűzte hozzá Kósa Lajos.
    
A polgármester úgy fogalmazott: a mai viszonyok és Trianon között "lényegében semmilyen párhuzam nem vonható. Bár érezhetjük úgy, hogy (Trianon időszakához hasonlóan) Magyarországnak egyetlen barátja sincs és Magyarország egyedül küzd az Európai Unióban, azonban ez rendkívül megtévesztő." Kósa Lajos szerint Magyarország az Európai Unión belül tudja megvalósítani nemzeti törekvését és álmát, a nemzet újraegyesítését. Ezért kell támogatni minden olyan ország csatlakozását az Európai Unióhoz, ahol magyar kisebbségek élnek - tette hozzá.
    
Ha bárki elbizonytalanodna, hogy nem támadnak-e bennünket túl nagy vehemenciával az Európai Unión belül, akkor ne csak a mára gondoljon. "Cohn-Bendit típusú alakok hemzsegnek Európa és a történelem szemétdombján" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "nagyon komoly erők a szövetségeseink, az európai konzervatív jobboldal nekünk szurkol."
    
"Most nem Kun Bélák, Károlyik vezetik az országot, hanem egy olyan erő, amely az ország támogatásának a döntő többségét maga mögött tudván, kétharmados többséggel a parlamentben meg tudja védeni a magyar érdekeket, akár az Európai Parlamentben is" - mondta a politikus.
    
Kósa Lajos szólt arról is, hogy a nemzeti újraegyesítés elérésében "soha nem látott lépést tettünk" 2010 után, a kettős állampolgárság intézményének bevezetésével, amit azóta 450 ezren kértek.
    
A városvezető az autonómiatörekvésekre kitérve azt mondta: még várat magára, hogy a Kárpát-medencében bárhol is elismert legyen az Európa számos vidékén különböző szinteken működő autonómiák bármelyike. Szavai szerint "ez a gondolat itt még nem érett meg."
    
Ha azonban - folytatta - nemzeti céljaink elérésében rossz döntéseket hozunk, annak megvan a következménye. Ezért mindig meg kell kérdezni azoktól, akik a "magyar nemzet vezetésére jelentkeznek", hogy mit gondolnak a kettős állampolgárságról, a nemzet egységéről vagy, hogy fontos-e nekik a határon innen és túl élők közössége, akarnak-e képviselni minden magyart szerte a világon. "Nem kellene azt a hibát elkövetnünk, hogy olyanoknak a kezébe adjuk a nemzet vezetését, akik nem a magyarok érdekeit akarják képviselni" - hangoztatta Kósa Lajos.
    
Az elsőként idén 80 éve, legutóbb pedig 2000-ben felállított Magyar fájdalom szobránál Debrecen polgármestere közös főhajtásra hívta föl a megjelent mintegy száz megemlékezőt, majd megkoszorúzták a francia szobrász, Émile Guillaume alkotását.