Giró-Szász: Megindult a kárfelmérés

A védekezéssel kapcsolatban két dolgot lehet kiemelni: az egyik az az összehangoltság, amely védekezésben részt vevő szervezetek munkáját jellemezte, a másik, hogy ez az összehangoltság csak úgy jöhetett létre, hogy az emberek közös gondjuknak tekintették az árvizet - jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivő a Duna TV Közbeszéd című műsorában.

Létrehozva: 2013. június 13., 08:21 | Utoljára frissítve: 2013. június 13., 11:00	nyomtat	küld

kapcsolódó

	A kormány várja a kárbejelentéseket
	Szombat hajnalban a tetőzés elhagyhatja Magyarországot

Orbán Viktor korábbi megfogalmazása szerint szerdán lehet először kimondani, hogy „győzelemre állunk”, egy csata van még hátra, miután éjszakára várják a Duna tetőzését Bajánál. A védekezéssel kapcsolatban két dolgot lehet kiemelni: az egyik az az összehangoltság, amely védekezésben részt vevő szervezetek munkáját jellemezte, a másik, hogy ez az összehangoltság csak úgy jöhetett létre, hogy az emberek közös gondjuknak tekintették az árvizet – jelentette ki a Duna Közbeszéd című műsorában Giró-Szász András. A kormányszóvivő hozzátette: ilyen mértékű összefogásra régen nem volt példa.

Kiemelte: a humanitárius szerveket összefogó Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács által indított számlán és az adományvonal hívásaiból több mint 300 millió forint gyűlt össze eddig. Nemcsak az áradás által érintett térségekből, hanem a határon túlról és távoli magyar diaszpórából is érkezett segítség – hangsúlyozta.

A miniszterelnök több helyen is személyesen felügyelte a gátakon folyó munkát, az ellenzék ezért bírálta a kormányfőt, mondván: ennek célja pusztán politikai haszonszerzés. Giró-Szász András erre reagálva kifejtette: egy ország vezetőjét azért választják meg, hogy irányítsa a mindennapokat azokon a területeken, amelyeket a demokrácia ráruházott. Veszélyhelyzet idején különösen elvárják, hogy hiteles és cselekvőképes vezetőjük legyen, így „megértem az ellenzék felvetését, mert maguk között nehezen találnak ilyet” – fogalmazott.

A kormányszóvivő arról is beszélt, hogy az apadás is komoly veszélyeket rejt, ezért marad a készültség, ezzel párhuzamosan ugyanakkor megindult a kárfelmérés is. Magyarország már jelezte az Európai Unió felé, hogy – több ország mellett - pályázna az unió szociális alapjában elkülönített összegre, amelyből az árvízhez hasonló károk enyhítését segítik. A támogatás azoknak az országoknak jár, amelyek esetében az egyéni, vállalati, önkormányzati és állami károk összesen elérik az adott állam GDP-jének 0,6 százalékát, ez Magyarország esetében mintegy 160 milliárd forint – mutatott rá. A pénzből azonban csak a közösségi kiadások költségeit lehet finanszírozni – mondta Giró-Szász András a Közbeszédben.