Módosították a távolléti díj számítását

Az Országgyűlés pénteken elfogadta a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot, így augusztus 1-jétől távollét - például szabadság - esetén nem változik a munkabér az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. Ezzel egy év eleje óta hatályos szabályt módosítottak.

Létrehozva: 2013. június 14., 11:43 | Utoljára frissítve: 2013. június 14., 11:45	nyomtat	küld

kapcsolódó

Napirenden a szabadságos hónapok bérezése

A törvény több ponton módosítja a munka törvénykönyvét és az önkormányzatok adósságot keletkeztethető ügyleteire vonatkozó előírásokat. Emellett rögzíti, hogy a veszélyhelyzetben segítő vállalkozásoknak az adományozáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettségük. A jogszabály pontosítja a szabadság kiadására vonatkozó szabályt: eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni a szabadságot, hogy a munkavállaló évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
   
A törvény alapján a munkavállaló akkor kaphat 50 százalékos bérpótlékot, ha a munkaidőbeosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül dolgozik. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján a bérpótlék helyett szabadidőt is kaphat a dolgozó. A munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg, ha munkaszüneti napon dolgozik.
 A módosítás összhangba hozza a munkatörvénykönyvet a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel, és tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek a jogviszony megszűnésének egyes eseteiben eltérést jelentenek az általános szabályozásától. Kimondja továbbá, hogy a közalkalmazottat garantált illetményként legalább a minimálbérnek, középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén pedig a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg.
   
Módosult a stabilitási törvénynek az önkormányzati hitelfelvételre vonatkozó része is: önkormányzat kezességet, illetve garanciát érvényesen kizárólag a kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat, és hitelt is csak így vehet fel. Ez alól kivétel ha a helyhatóság bevezette a helyi iparűzési adót, valamilyen vagyoni típusú adót vagy a magánszemélyek kommunális adóját. A törvény azt is rögzíti, mely esetekben nincs szükség a kormány hozzájárulására: ilyen a fővárosi önkormányzat és megyei jogú városok esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzatnál az adott évi saját bevételeinek 20 százalékát meg nem haladó, de legfeljebb 10 millió forint összegű fejlesztési célú hitelszerződés megkötése.
   
Kibővül a tervezett önkormányzati ügyletekről szóló adatszolgáltatás köre, a kormánynak lehetősége lesz arra, hogy ezen információkra alapozva mérlegelje az egyes önkormányzati ügyletek engedélyezését.

Veszélyhelyzetben és katasztrófaveszélyben segítőknek az adományozáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha azt a vállalkozó bejelenti az adóhatóságnak. Ezt a dunai árhullám miatt elrendelt veszélyhelyzettel indokolta az előterjesztő nemzetgazdasági miniszter.
 Az előterjesztés ezen kívül tartalmazza a teljes egészében állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok költségvetési szervvé alakításának szabályait is.