Használaton kívüli ingatlanok az önkormányzatoknak

Létrehozva: 2013. június 17., 18:06 | Utoljára frissítve: 2013. június 17., 18:53	nyomtat	küld

 A Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezte törvénymódosítást hétfőn 275 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
    
A térítésmentes átadás feltétele, hogy az önkormányzatoknak tizenöt éven át kötelező feladataikra kell használniuk az ingatlanokat, önként vállalt feladatokra pedig csak kérelem esetén, egyedi elbírálás alapján használhatják azokat.
    
A helyhatóságoknak emellett határozatot kell hozniuk arról, hogy a területükön található mely ingatlanokra tartanak igényt, és fel kell becsültetniük azok értékét. A programban csak azok a települések vehetnek részt, amelyeknek nincs köztartozásuk.
    
A törvény mellékletében felsorolt ingatlanok között 17 olyan sportlétesítmény is szerepel, amely önkormányzati telken, PPP-beruházásban épült, ám ezen szerződések felmondásával tavaly állami tulajdonba került.
    
A jogszabály értelmében ugyancsak térítésmentesen juthat hozzá a korábban igényelt ingatlanokhoz a Római Katolikus Egyház, a Zirci Ciszterci Apátság és a Magyar Cserkészszövetség. Emellett a törvény a Nemzeti Eszközkezelőnek is juttat ingatlanokat, hogy azokkal a nehéz helyzetbe jutott devizahiteleseket segítse a szervezet.

Elfogadták Recsk, Auschwitz és a Terror Háza iskolai látogatásáról szóló javaslatokat
 
 Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a recski és az auschwitz-birkenaui emlékhely, valamint a Terror Háza iskolai látogatásáról szóló határozati javaslatokat. Az elfogadott határozatok közül a szocialista képviselők arra kéri fel a kormányt: augusztus végéig gondoskodjon arról, hogy a kerettanterv ajánlásként írja elő minden köznevelési intézményben tanuló fiatal számára az auschwitz-birkenaui haláltábor helyén létrehozott emlékhely és múzeum, továbbá a Holokauszt Emlékközpont vagy a korszak más, jelentős hazai emlékhelyének meglátogatását. Ezt a javaslatot a kormánypártok és az MSZP képviselői támogatták, a Jobbik-frakció nemmel szavazott.
   
Nem támogatta azonban a többség azt a szocialista, zárószavazás előtti indítványt, amely teljes költségtérítést tette volna lehetővé a látogatást szervező iskoláknak.
   
A vitában a független Lenhardt Balázs azt mondta: mind a magyar állam, mind más, a második világháborúban vesztes államok rengeteg pénzt fizettek ki "úgynevezett holokausztáldozatoknak", így a program finanszírozására szükséges források külön támogatás nélkül is rendelkezésre állnak.
   
Szavait Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője visszautasította, hangsúlyozva: "nem úgynevezett, hanem valóságos" áldozatokról van szó.
   
Steiner Pál (MSZP) pedig az ügyészséget szólította fel cselekvésre, jelezve, korábban több feljelentést is tett holokauszttagadás miatt jobbikos képviselők ellen. Szerinte ugyanakkor az ügyészségnek hivatalból is vizsgálatot kellene indítani az elhangzottak miatt.
   
A Terror Háza Múzeum meglátogatására KDNP-s képviselők nyújtottak be javaslatot. Ez szintén a kormányt kéri fel arra: gondoskodjon róla, hogy a Terror Háza felkeresését ajánlásként írják elő az általános és középiskolák tanulóinak. Ebben az esetben a parlament felkérte a kormányt, hogy a látogatást szervező iskola teljes költségtérítésre legyen jogosult.
   
A javaslatot minden frakció támogatta, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Párbeszéd Magyarországért (PM) független képviselői tartózkodtak.
   
A recski Nemzeti Emlékpark iskolai felkeresését célzó javaslatot jobbikos képviselők terjesztették elő. E szerint a kormánynak kell gondoskodnia arról az ajánlásról, hogy minden közoktatásban tanuló diák egyszer, kötelező iskolai foglalkozás keretében eljusson a recski emlékhelyre. Ebben az esetben a parlament az iskoláknak járó részleges költségtérítésről döntött.
   
A jobbikos indítványt szintén az összes frakció támogatta, a PM képviselői tartózkodtak, a DK politikusai pedig nem vettek részt a szavazásban.