A haderőtervezés céljairól teljes az egyetértés a NATO-val

Létrehozva: 2013. június 18., 15:00 | Utoljára frissítve: 2013. június 18., 17:16	nyomtat	küld

Mint kiemelte: már csak az kell, hogy a fejlesztéseket ütemesen végre is hajtsák, ehhez meglegyenek a szükséges források. A miniszter megjegyezte: bár a kormány tavaly azt vállalta, hogy nem csökken az idei honvédelmi költségvetés, 7 milliárddal növelték, ami csaknem 3,5 százalékos növekményt jelent. Így Hende Csaba szerint ha ez a tendencia folytatódik a jövőben, akkor nem kell aggódni, meglesz a fejlesztések valós fedezete.
    
A nemzetbiztonsági bizottság nyílt ülésén a miniszter elmondta, hogy 2012 végén 28 145 volt a Magyar Honvédség összlétszáma. Ebből a fel nem töltött keret 4281 volt. Ez a szám 2010-ben is jóval háromezer fölött volt, és bár azóta növekedett, de ma már több mint négyezer önkéntes tartalékos katona erősíti a honvédség állományát. A három évvel ezelőtti kormányváltás idején egyetlen ilyen tartalékos sem volt Magyarországon - tette hozzá.
   
Harangozó Tamás és Mile Lajos független országgyűlési képviselő is kérdezte a minisztert Horváth Józsefnek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) egyik főigazgató-helyettesének távozásáról. Harangozó Tamás hangsúlyozta, hogy Horváth József korábban az UD Zrt.-nél töltött be vezetői tisztséget. Hende Csaba válaszában elmondta, hogy a volt vezető három évre vállalta posztját.
    
Mile Lajos kérdésére, hogy miként biztosítják a tárca által tervezett repülőgép- és helikopterbeszerzések átláthatóságát, a miniszter emlékeztetett arra, hogy a tervekről az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is egyezetnek valamennyi parlamenti frakcióval rendelkező politikai párttal. Elmondta: a honvédség, az állam, a civilek érdekei és pénzügyi szempontok is a beszerzések mellett szólnak. A tervezett három repülő nemcsak honvédségi, hanem állami feladatok ellátását is szolgálná - tette hozzá.
    
Hende Csaba azt is elmondta, a Malév csődjének oka lehetett az a "finnyásság" is, hogy a légitársaság nem vállalta a magyar katonák missziós utaztatását, ezt charterjáratokkal kellett megoldaniuk. Erre 2008 és 2012 között 5,2 milliárd forintot fizetett ki a honvédség. Így - mint a miniszter hangsúlyozta - az ötmilliárd forintból tervezett beszerzés már csak a honvédség szükségletei miatt is kifizetődő.
    
A miniszter szerint "pénzben nem kifejezhető" az, hogy az állami légi szállítási képesség újbóli biztosításával az ország korábban megcsorbult szuverenitása is helyreállhat. Az elmúlt napok bebizonyították, hogy a polgári, katasztrófavédelmi feladatok ellátásához nélkülözhetetlenek a honvédség helikopterei - mondta. Megjegyezte: ahhoz, hogy a honvédség lassan negyvenéves szovjet gyártmányú helikopterei akár csak a következő néhány évben működjenek, több mint 10 milliárd forint kellene. Ennél drágább ugyan az új gépek beszerzése, de azok a következő negyven évben használhatók lesznek.
    
Molnár Zsoltnak, a bizottság szocialista elnökének kérdésére a katonai titkosszolgálatok működéséről Hende Csaba elmondta, hogy a szolgálatok integrációja beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A KNBSZ kifogástalanul támogatta a honvédség missziós tevékenységét, és a polgári titkosszolgálatokkal is jól együttműködik - tette hozzá.
    
Hende Csaba kedden az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának is beszámolt a Magyar Honvédség előző évi tevékenységéről. Mivel Juhász Ferencnek, a bizottság szocialista tagjának korábban írásban feltett kérdései minősített adatokat is érintettek, és a miniszter jelezte, hogy nyílt ülésen nem tudna teljes körű választ adni, a bizottság zárt ülésen hallgatta meg Hende Csabát.