Répássy: Szigorú, de nem kegyetlen az új Btk.

Szigorú, de nem kegyetlen és differenciálatlan az új büntető törvénykönyv (Btk.) - mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten az egy hét múlva hatálya lépő új kódexről.

Létrehozva: 2013. június 24., 15:12 | Utoljára frissítve: 2013. június 24., 16:44	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Kapcsolati erőszak lehet az új Btk.-tényállás neve
	Répássy: Nem marad büntetőjogi válasz nélkül a hozzátartozók bántalmazása

Az erőszakos, visszaeső bűnözők szigorú büntetésekre számíthatnak, a kisebb súlyú cselekmények első bűntényes elkövetői esetében ugyanakkor van lehetőség a differenciált elbírálásra és szankcionálásra - mondta az államtitkár példaként említve az egyik új büntetést, az elzárást.

Ez a rövid tartamú szabadságvesztés, mintegy "kóstoló" a börtönből - jegyezte meg Répássy Róbert, aki elmondta azt is: az új Btk. megalkotásáról több mint egy évtizede az első Orbán-kormány határozott. A 1978. évi törvénykönyv belső összhangja a több mint száz módosítás nyomán megbomlott, több kormány programjában szerepelt egy új Btk. megalkotása.
   
A jelenlegi parlamenti ciklusban szakmai és társadalmi egyeztetés után 2012. június 25-én fogadta el a parlament a törvénykönyvet, amely - egyéves felkészülési idő után - egy hét múlva, július 1-jén lép hatályba.
   
Az új kódexet tettarányos szemlélet jellemzi, azaz elsősorban az elkövetett cselekményből kiindulva szabályozza a társadalom igazságérzetének megfelelő büntetéseket. Másodsorban azonban megvan a lehetőség az egyéniesítésre, az elkövető személyiségének, körülményeinek figyelembevételére is - mondta az államtitkár.
   
Az új Btk. kiemelt védelemben részesíti a gyerekeket, az öregeket, a fogyatékosokat azáltal, hogy a sérelmükre elkövetett cselekményeket súlyosabban szankcionálja, mint az átlagos felnőttek ellen elkövetetteket
   
Az új Btk. néhány súlyos bűncselekménynél leszállítja a büntethetőségi korhatárt 14 évről 12 évre, és ha a gyerekkorú elkövetőnek megvan a kellő beszámítási képessége, akár négyéves javítóintézeti neveléssel is sújtható - ismertette az államtitkár.
   
A kormány büntetőpolitikáját tükröző kódex a szakmai hagyományokat is figyelembe veszi - mondta.
   
Kiszélesedik a jogos védelem, a támadó oldaláról a megtámadott oldalára áll a törvény, a támadás kockázatát immár az elkövetőnek kell viselnie - fűzte hozzá.
   
Répássy Róbert elmondta: a jogerős szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátás lehetősége ezután nem attól függ, hogy milyen bv-intézetben - fogházban, börtönben vagy fegyházban - tölti büntetését az elítélt, hanem attól, hogy milyen az előélete, volt-e büntetve.
   
A tényleges életfogytiglan az első Orbán-kormány óta a magyar jogrend része, másfél évtized alatt mintegy kéttucatnyi alkalommal szabták ki a bíróságok ezt a büntetést - mondta az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet: a második Orbán-kormány hivatalba lépése utáni szigorítások tovább élnek, így például a "három csapás". Ez a jogintézmény lényegében azt jelenti, hogy a harmadik erőszakos bűncselekménynél megkétszereződik a kiszabható büntetés, és ha ez meghaladja a 20 évet, akkor a bírónak életfogytiglant kell kiszabnia - tette hozzá.
   
Az általános elévülési idő 3-ról 5 évre nő. A gyerekek sérelmére elkövetett szexuális jellegű cselekményeknél ez az áldozat nagykorúságától számít, tehát az áldozat 23 éves koráig büntetőeljárást kezdeményezhet az ellen, aki gyermekkorában zaklatta, megrontotta.
   
A kábítószerfüggő fogyasztóknál elterelésre ezután csak kétévente egyszer lesz lehetőség, azaz megszűnik az a gyakorlat, hogy a törvény szerint büntetendő cselekmény következménye rendre csupán valamiféle terápia látogatása volt.
   
Az ittas járművezetés megállapításához immár elegendő 0,5 ezrelékes véralkohol szint a korábbi 0,8 ezrelék helyett, a szankció pedig kötelezően a járművezetéstől eltiltás lesz.
   
Bűncselekmény a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, a termőföld jogellenes megszerzése - a zsebszerződések elleni harc jegyében - , valamint a gazdasági csalás.
   
A kapcsolati erőszak része a gazdasági kényszerítés, azaz ha valaki elvonja a közös vagyontárgyakat, a jövedelmet és emiatt társa nélkülözik.
   
Júliusban várhatóan megjelenik a Btk. "hivatalos" kommentárja, amelyet Polt Péter legfőbb ügyész szerkesztésében ügyészek és más szakemberek készítettek el - tette hozzá az államtitkár.
   
Az államtitkár a büntetőeljárási szabályok napokban elfogadott módosításával kapcsolatban elmondta, hogy növekedhet az előzetes letartóztatásból ügyészi indítványra házi őrizetbe kerülők száma azokban az esetekben, amelyekben nem annyira veszélyes elkövetőkről van szó. Így csökkenhet a börtönökben a túlzsúfoltság - jelenleg ugyanis 140 százalékos a telítettség, és a fogvatartottak 40 százaléka előzetes letartóztatásban lévő. A házi őrizetbe kerülőknél technikai nyomkövetőt fognak alkalmazni - tette hozzá.